Czibere Károly elmondta, a szociális törvény eddig "nagyon lazán határozta meg", mit jelent a kiszolgáltatottság és a veszélyeztetettség a hajléktalanok esetében, ezért a kormány január 1-jével szeretné jogszabályba foglalni a veszélyeztetettség fogalmát. Ez azt jelenti majd, hogy a szociális munkásnak nem kell mérlegelnie, mekkora veszélyben van a hajléktalan, illetve nem lesz elég felkínálnia az éjszakai szállás lehetőségét, hanem el kell érnie - a jogszabályba foglalt eszközök segítségével -, hogy az utcán lévő bemenjen a szállásra.

Az utcai szolgálatok megerősítésének másik eleme, hogy 2016. december 31-ig a kormány meghosszabbítja a jelenleg működő 83 ilyen szolgálat finanszírozását - tette hozzá az államtitkár, jelezve: az utcai szolgálatokat pályázati rendszerben finanszírozzák, e célra 540 millió forintot fordítanak.

Kitért arra: az utcai szolgálatok mellett szintén fontos feladatot látnak el a diszpécserközpontok, amelyek folyamatos ügyeletben információt gyűjtenek és szolgáltatnak az utcán lévőkről, valamint figyelik a szállók és melegedők kihasználtságának mértékét, ezáltal segítik a kapacitások jobb kihasználtságát.

Czibere Károly hangsúlyozta, a kormány évente mintegy 8,3 milliárd forintot fordít hajléktalanellátásra, ennek 60 százalékát a melegedők és szállások finanszírozására.

Közölte, a téli krízisidőszak megnövekedett feladatainak ellátására további 372 millió forintra pályázhattak az ellátó szervezetek. Ebből az összegből az évközi 9500 férőhelyet 11 500-ra emelik országszerte a hajléktalanszállókon, valamint biztosítják az étkezést és az orvosi ellátást - fűzte hozzá.

Az államtitkár kiemelte, a hajléktalanoknak nemcsak a túlélést kell biztosítani, hanem segíteni kell nekik a visszailleszkedésben is, ezért olyan innovatív pályázatokat is hirdetnek, amelyek a foglalkoztatási esélyeiket növelik. Példaként említett egy uniós pályázatból finanszírozott programot, amelyben 600 hajléktalan vett részt, 43 százalékuknak pedig egy évvel a program befejezése után is volt munkája.

Czibere Károly beszélt a szociális ágazatban július 1-jével bevezetett bérkiegészítésről is. A hajléktalanellátásban dolgozók példáján szemléltetve azt mondta, ez a bérkiegészítés 25-30 százalékos emelést jelentett, s az háromszorosa a 2014-ben adott bérpótléknak. A bérpótléknak és a bérkiegészítésnek köszönhetően 30-35 százalékkal emelkedett az ágazatban dolgozók fizetése - hangsúlyozta.