eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Bővül a pedagógiai szolgáltatással támogatottak száma

A tanodák számára október 30-ától megnyíló 5 milliárd forintos támogatásnak köszönhetően bővül a pedagógiai szolgáltatással támogatottak száma, Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára az M1 csatornán szombaton elmondta, hogy az újabb lehetőséggel legalább 6000 gyereket érnek el az eddigi 3000-4000-zel szemben.

Felidézte, hogy a lehetőség a hátrányos helyzetű, illetve romagyermekek tanulását, integrációját, szocializációját segítheti, az Emberi Erőforrás Operatív Programban megjelent pályázaton a civil illetve egyházi fenntartású, tanoda feladatot ellátó helyek és intézmények tudnak majd pályázni.

Hangsúlyozta, az elnyert támogatást ugyan jogilag az intézmények kapják, de a gyerekeknek szól.

Felidézte, hogy a támogatás egyfajta folytonosságot jelent, hiszen a tanodákban eddig is kaptak segítséget a hátrányos helyzetű gyerekek.

Számítások szerint az 5 milliárd forint 172 tanoda között oszlik majd meg, általában egy-egy tanodában 20-30 gyerek ellátását biztosítják, és bíznak abban, hogy ők jó minőségű pedagógiai szolgáltatást kapnak - tette hozzá.

Köpeczi-Bócz Tamás szólt arról is, Magyarországnak elemi érdeke, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyást visszaszorítsa. A szakiskolákban, ahol 10 százalékra tehető a halmozottan hátrányos tanulók aránya, már javulás látszik, és azt szeretnék, ha ez a tendencia a következő években folytatódna.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×