"Az anómia olyan jelenség, ami általában a szabályok fellazulásáról, az értékrend elvesztéséről, az orientáció hiányáról szól. Ennek egyik eleme - amit sokan megélünk - hogy ahhoz, hogy előbbre jusson az ember, néha meg kell szegnie a szabályokat. Ezek közé tartozik például hazudni az önéletrajzban, vagy éppen egy ellenfelet a főnök előtt beárulni" - magyarázta Sík Endre.
"Mindenesetre ezzel a szemlélettel a lakosságnak hét százaléka ért teljes mértékben egyet és 16 százaléka teljes mértékben elutasítja, e két szélsőség között helyezkedik el tehát a lakosság túlnyomó része" - ismertette a szociológus.
"A Tárki munkatársa beszámolt arról, hogy pártpreferencia alapján is vizsgálták ezt a hozzáállást.
"A kutatásból kiderült, hogy a Fidesz is és méginkább az MSZP nagyon erőteljesen elutasítja ezt, a Jobbik körében az anómia átlagos. Viszont a Jobbik szimpatizánsai körében magasabb az aránya az átlagosnál azoknak, akik nyíltan vállalják, hogy ez egy elfogadható viselkedésmód" - számolt be" - számolt be Sík Endre.
Elmondta, hogy vizsgálták a kitaszítottság, az elveszettség, illetve az értéktelenség érzetét is a választáson való részvételi hajlandóság szerint.
"A lakosság tizede érzi úgy, hogy kitaszítja őt a társadalom és majdnem minden ötödik magyar úgy érzi, hogy nagyon bonyolulttá vált a világ és nem találja ebben a helyét. A pártpreferenciát tekintve ebben nincsenek különbségek. Viszont az, hogy valaki ma - tehát két választás között, szinte félidőben - azt mondja, hogy biztosan nem megy el szavazni, tehát teljesen úgy érzi, hogy elidegenedett a politikától, nagyon erőteljesen összefügg az anómia mindhárom jellemzőjével. Tehát azokat, akik úgy érzik, hogy csalódtak a politikában, azokat jó eséllyel ugyanazoknak az embereknek a körében találjuk, mint azokat, akik kitaszítottnak, elveszettnek vagy értéktelennek érzik magukat" - mutatott rá a szociológus.
Hanganyag: Németh Zoltán