"A Király Fürdőnek nincs saját forrása, a közeli Lukács Fürdőből egy vörösfenyő csővezetéken szállították át a vizet a törökök. Amikor Arszlán pasa már sejtette, hogy közeledik a várostrom, akkor elgondolkozott azon, hogy nem lesz lehetőségük a várfalon fürdeni, ezért ezen gyorsan változtatni kell, 1565-ben. A törökök imádták a magyar fürdőkultúrát, hiszen az, hogy itt élő források fölé lehetett fürdőt építeni, nagy kincs volt. A vallásuk szerint ugyanis csak élő forrás fölé lehet fürdőt építeni" - magyarázta Czinege Szilvia.
"Ha valaki kíváncsi, milyen lehet egy 450 éves kupolás térben fürdőzni, annak ajánlom, mert ez az a rész, ami érintetlen maradt. Sok egyéb résszel kiegészült a fürdő, ahogy Buda visszafoglalása után más kezekbe került. A 18. század végén a König család birtokába került, így lett aztán király a neve" - idézte fel a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. marketing igazgatója.
Czinege Szilvia elmondta: "a fürdőnek van több része, ami felújításra szorul, úgy tervezzük, hogy 2018-ban tudjuk megkezdeni. Új medenceteret szeretnénk létrehozni, az egész klasszicista udvart beépítenénk, komoly terveink vannak, de egy komoly elhatározásunk volt, hogy a török részhez nem szeretnénk hozzányúlni, mert ilyen a világon máshol már nem található."
"Az évforduló alkalmából egész héten a kultúra és a gasztronómia fog összekapcsolódni a Király Fürdőben. Szőke Mirjam hastáncos 2011-es Príma különdíjas művésze és csapata a héten több alkalommal is bemutatót tart bent, a medencetérben, ami nagyon hangulatos, hiszen a 38 fokos gyógyvízben lehet csodálni a hastáncos hölgyeket. Szombaton a Yunus Emre Budapesti Török Kulturális Központ segítségével megpróbálunk igazi török teát készíteni, egész héten nyitva van a bazár a fürdőben, ahol hagyományos és modern török ételek és italok közül lehet választani" - ajánlotta a marketing igazgató.
Hanganyag: Fehér Anna Magda