"A munkának az elején vagyunk, mert az ügyvédi törvény koncepciójának a kidolgozására van felhatalmazása a Magyar Ügyvédi Kamarának. A miniszterrel való egyeztetés szerint október végéig kell a koncepciót letennünk, ezt követően kezdődhet meg a kodifikációs munka. Az a terv és az ütemterv, hogy 2016 tavaszáig el kell készülnie a törvénytervezet szövegének, amit a minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara megfelelőnek tart, ezt követően kerülhet a kormány elé. Ha egyetért, akkor a kormány fogja beterjeszteni az Országgyűléshez. Ebből az következik, hogy 2016 őszén fogadhatják el, abból pedig az, hogy 2017 januárjában léphet hatályba az új ügyvédi törvény" - vázolta a folyamatot Bánáti János.
Arról, hogy az ügyvédek részéről nagy ellenállást váltott ki a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: "úgy fogalmaznék, hogy ellentétes, tehát többirányú az, ahogy az ügyvédi irodák - kicsi, nagy és nem is irodaként tevékenykedők - viszonyulnak az ügyvédi jövedelmek, bevételek nyilvánosságához. Van, aki ezt a gondolatot, minden szempontból, akár versenyjogilag is pártolja, van, akinek vannak aggályai. Az biztos, hogy ügyféltitok semmilyen módon nem tárható fel."
"Nem ördögtől való dolog, hogy az ügyvédi irodák fő számai, nevezetesen az árbevételei és kiadásai - mint más gazdálkodó szervezetnél - is nyilvánosak legyenek. Nincs egységes álláspont, vannak olyan kérdések, amelyben az ügyvédség egységesen foglal állást, persze ott van, hogy a tizenkétezer ügyvédből néhány, aki nem ért egyet. Ebben a kérdésben, ha megkérdeznénk a kar tagjait - nem került rá sor -, meggyőződésem, hogy nagyon megoszlanának a vélemények. Azért hangsúlyozom, hogy nem kérdeztük meg, mert a törvénybe bekerült a nyilvánosságra hozatal, az Országgyűlés módosította és nem léptette hatályba, ez az ügyvédi kamara és ilyen módon a kar megkérdezése nélkül történt, tehát nincsenek információm, hogy hány százalék pártolná a nyilvánosságra hozatalt, és hány nem" - hangsúlyozta Bánáti János.
Hanganyag: Kálló Izabella