A rendszerváltástól, tehát 1990-től kezdtek külföldi állampolgárok nagyobb számban bevándorolni Magyarországra, aminek elsődleges oka maga a rendszerváltás, az uniós csatlakozás, a nyitott piacgazdaság elindulása - mondta Kincses Áron, a KSH főosztályvezető-helyettese az InfoRádiónak.
A Kárpát-medencében Magyarország, mint anyaország szerepe volt és maradt is a domináns. De míg a kilencvenes években a migránsok nagy része a környező országokból érkezett, később Magyarország migrációs tere kiszélesedett.
Magyarországon összesen 165 különböző ország állampolgárai élnek, akik több mint 190 országban születtek, tehát a világnak nincs olyan szeglete, ahonnan ne érkeztek volna legálisan migránsok. A magyar etnikumhoz tartozók a környező országokból kerültek ki, de az utóbbi idő tendenciája, hogy nemcsak a magyar etnikumúak, hanem románok, ukránok, ruszinok is kezdenek nagyobb arányban megjelenni. Természetesen a szomszédos országok esetén továbbra is 80 százaléknál magasabb a magyar etnikumúak aránya.
A legtöbb migráns ezenkívül Németországból, Ausztriából érkezett, a két országhoz kezd felzárkózni Svájc, Belgium és Olaszország. De az európai népesség folyamatosan csökken a migránsok körében, és egyre több ázsiai és afrikai migráns jelenik meg. Elsősorban Ázsia szerepe a determinisztikus, ezen belül is elsődlegesen kínai állampolgárok érkeztek nagyobb számban hazánkba.
Akik legális emigrációban érkeztek Magyarországra, átlagosan képzett emberek, demográfiailag főként fiatalok, és pozitív módon vesznek részt Magyarország társadalmi-gazdasági folyamataiban.
Hanganyag: Panulin Ildikó