Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a misszióvezetők előtt tartott több mint egyórás előadásában szinte kizárólag a bevándorlási helyzetről értekezett. Beszéde elején azért fogalmazott meg bírálatot, mert szerinte ma nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére. A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, "az időzítéssel van problémánk".
A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék - mondta a kormányfő, aki szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait.
A kvóták kérdésére többször is visszatért, kifogásait sorolva azt mondta: nem világos, minek az arányát számítanák a kvóták meghatározásakor, nem tudni pontosan, hány emberről beszélnek, és nem garantálható az sem, hogy a bevándorlók valóban oda akarnak menni, és ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül.
Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem a Perzsa-öböl menti államok nem fogadnak be senkit.
Szavai szerint a konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük.
A kormányfő hangsúlyozta: "aki egyszer bejött", annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. "Mindenki jobban járna", ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna - értékelt.
Szerinte az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kabinet működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában - hangoztatta.
Hosszan fejtegette azt is, szerinte hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását - jelentette ki, hozzátéve: Magyarországnak sincs joga ahhoz, hogy véleményezze más országok ilyen kísérleteit.
Ezzel összefüggésben Orbán Viktor Magyarország történelmi adottságának nevezte, hogy együtt él néhány százezer romával, amit szerinte nem kifogásolhat senki sem így, sem úgy, de "mi sem támasztjuk senki felé azt az igényt (...), hogy ők is éljenek együtt egy nagy számú roma kisebbséggel".
Fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy Magyarország nem képvisel "antiiszlám" álláspontot, és nem szeretné, ha - a bevándorlási kérdés miatt - megromlana a viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. Külön hangsúlyozta, hogy Törökország Magyarország barátja, ahogyan a Perzsa-öböl menti államok is, és a magyar kormány Iránnal is szeretné megtalálni a hangot.
Kiemelte továbbá, hogy a kormány értéknek tekinti a magyarországi muszlim közösséget, amelynek tagjai törvényes alapokon élnek itt. "Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon. Szeretünk húsvétkor a szír hentesnél bárányt vásárolni" - fogalmazott, megerősítve: Magyarország megbecsüli az itt élő muszlim közösségét, de nem kívánja, hogy külső hatásra, hirtelen, radikálisan nőjön az arányuk.
A határvédelem témájában a miniszterelnök arról beszélt, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország.
Az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy "ellényegteleníti" a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor - fejtette ki.
A kormányfő kiemelte: nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg.
Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről - mondta, majd hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.