Sötét árnyak közelednek a síneken Szerbia felől Magyarország irányába. Ropog a lábuk alatt a szemétszőnyeg. Hajnal van, de még csak a hold világít. Nők és gyerekek lépnek ki a fényre, Magyarország területére. Tízen vannak, mindannyian koszosan, leszakadt talpú cipőkben a végkimerülés határán. Egy gyereket cipelő férfi vezeti őket. Szomáliából érkezett. Sír, miközben keveri az angol és a szomáli szavakat. Azt mondja, hogy a mögötte álló szír nő súlyos állapotban lévő cukorbeteg, a gyerekek pedig már nem bírnak járni. De legalább élnek. Az ő családját kiirtották Szomáliában, nem lenne kihez hazamennie.

Néhány kilométerrel odébb, Szegeden szírek és kurdok fekszenek a pályaudvar fala mellett. A hajnali vonatot várják, a debreceni menekülttáborba kell utazniuk. Egyikük, a szír Mohamed export-import vállalkozó volt. Azt mondja, elvesztette a házát a harcokban, ezért most el akar jutni Németországba, hogy pénzt keressen és a családja utána mehessen. Nem válaszol arra a kérdésre, hogy mennyit fizetett az embercsempészeknek. Társa, Djalal beszédesebb: ezerötszáz euróba került az útja Jordániától Magyarországig, azért megy tovább, mert reménykedik egy kósza hír igazságában, azt hallotta, hogy Németország ingyen vonatjegyet ad nekik Budapesten. Nem tudja, igaz-e, de szerinte jó megoldás lenne. Djalal fontosnak tartja hangsúlyozni, ő nem terrorista.

"Minden embernek tudnia kell, hogy Szíria civilizált ország, sőt a civilizáció nálunk született. Az Iszlám Állam nem követi a vallás tanításait, ezért harcolni kell ellene európai polgárként is" - mondja Djalal.

A szegedi pályaudvar előtt magyar önkéntesek dolgoznak a migránsok között.

"A MigSzol Szeged csoport vízzel, étellel, információval segíti a menekülteket. Szerintem alapvető, hogy segíteni kell ezeknek az embereknek, akiknek senki nem segít. A szírek a politikai konfliktusok, háború, az Iszlám Állam miatt jönnek el, az afgánok, pakisztániak a tálibokról mesélnek szörnyű történeteket, akik Bangladesből jönnek, azt mondják, rengeteg konfliktus van. Koszovói srácok azt mondták, Belgrádban még rengetegen vannak. Van, aki azt mondta, hogy már jöttek át ilyen kerítéseken is."

Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán is látja, hogy nem állítja meg a bevándorlókat, de legalább eltereli őket.

"Mórahalomnak több tíz kilométeres közigazgatási határa van, amely egyben az ország és az Európai Unió határa is, ezen egyfolytában és minden pontján érkeztek a migránsok. A kerítés megépülésével ez egy picit kontrollálódott, kialakultak vonulási útvonalak, a terelő hatása érvényesül a kerítésnek, és ez azokra a pontokra koncentrálódik ma már, ahol akadálytalanul lehet átjutni."

Ásotthalom alpolgármestere, Fackelmann István is úgy látja a határon lévő tanyája udvaráról, hogy kevesebb migráns érkezik, de még mindig nagyon sokan vannak.

"Ez az ideiglenes műszaki akadály elvileg elég, a gyakorlatban csak akkor, ha állandó ellenőrzés alatt tartják és járőröznek."

A határ közelében lépten-nyomon embercsempész autók látszódnak, az utak mentén stoppoló bevándorlókat is. A hüvelykujjuk helyett kisbabákat tartanak a magasba, fuvart akarnak bárhova, ha az Nyugaton van.