"A helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változások nincsenek" - a kötet szerkesztői ezzel a kijelentéssel örvendeztetik meg (vagy szomorítják el) az olvasót. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai nyolcezer szóval gyarapították a szabályzathoz kapcsolódó szótárat, egy külön fejezetben pedig nyolc pontba szedték a változásokat. Az előző kiadás nyilvánvaló hibáinak kijavítása mellett pontosítottak, átszerkesztettek és újabb példákkal bővítettek néhány fejezetet.
Az első igazán lényeges módosítás az, hogy kihagytak a kötetből több olyan pontot, amik az előzőben még benne voltak. Nem szabályozzák például az asszonynevek írását és a postai címzést. Az utóbbit azért nem, mert már túl sok változata létezik. Az előbbi pedig egyszerűen nem helyesírási kérdés.
Több szabályt enyhítettek vagy fakultatívvá tettek. A dühvel szót például ezentúl úgy is le szabad írni, ahogy kiejtjük: dühhel.
A hivatalos okiratokban és a belső használatra szánt szövegekben engedélyezett lett a köznevek - például a Felperes és a Szerző - és a rövidített intézménynevek - például az Iskola és a Bizottság - nagy kezdőbetűs írása. Szintén nagy kezdőbetűvel írandóak a tárgynevek, például a Szent Korona. A csillagászati nevek köznévi utótagja ezentúl kötőjellel kapcsolódik: Androméda-köd. Úgyszintén kötőjel alkalmazandó abban az esetben, ha egy toldalékolt családnévben három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé: Mariann-nal.
A fajta-, féle-, nemű-, rét-, rétű és -szerű szavakat mostantól egybeírjuk a közszókkal. Ebből következik, hogy ezentúl az észszerű írásmód minősül helyesnek, és nem az ésszerű.
A nagyobb számokat szeptembertől nemcsak szóközzel, hanem ponttal, a számjegyekkel írt órát és percet pedig kettősponttal is szabad tagolni (8.000, 13:25). Az elseje, elsején, elsejéig, elseji, elsejei számjegyes írásának jóformán minden módja engedélyezett lett: 1., 1-je, 1-én, 1-jén, 1-ig, 1-jéig, 1-i, 1-ji, 1-jei.
Az egybeírás-különírás eddig is bonyolult szabályai tovább módosultak. A -i képző ezentúl nem számít bele a szótagszámba, tehát: magánnyugdíjpénztári, vendéglátóipari, gépjárművezetői. A pályaudvarok, a repülőterek, a mozik, a vendéglők, az üzletek, a fürdők és a temetők mellett a szállodák, a lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek elnevezésében is csak a tulajdonnevet kell nagy kezdőbetűvel írni, vagyis: Vadszőlő szálloda, Sasadliget lakópark, Gombocz Zoltán terem.
Sajnos, a szabályzat nem árulja el, hogy iPhone vagy Iphone, eBay vagy Ebay, PayPal vagy Paypal. Viszont mostantól kerekes szék helyett kerekesszék, szabad strand helyett szabadstrand, jó barát helyett jóbarát, görög katolikus helyett görögkatolikus, cigánygyerek helyett cigány gyerek, számon tart és számon kér helyett számontart és számonkér, csodaszép helyett csoda szép, cserbenhagy helyett cserben hagy írandó, és a dzsessz lehet jazz is. A házhoz szállítás és az otthon szülés továbbra is külön írandó. A PIN-kód, a SIM-kártya és HIV-vírus mostantól kötőjeles szerkezet.
Néhány szó helyesírása viszont azért lett más, mert megváltozott a kiejtése. Ilyen például az árbóc és a biennálé. Végre a pészméker és a szpré szavakat is leírhatjuk a kiejtésük szerint.
Vannak olyan szavak, amiknek a jelentésük változott meg, ezért egybe kell írni őket. Ilyen például a nagyratörő és a tenyérbemászó. Néhány esetben - például az elsőfokú ítélet és a paralimpia kifejezésnél - a szaknyelv írásmódját vette át a szabályzat. Újra kell tanulni egyebek mellett az élet-halál harc, a nap-éj egyenlőség, az örökkön örökké és a setesuta szó helyesírását is. Az e-mail ímélnek is írható.
A Magyar Tudományos Akadémia hivatalosan jövő héten mutatja be a A magyar helyesírás szabályai új, 12. kiadását.