Magyarország uniós csatlakozása után nagyon sok rossz minőségű élelmiszer zúdult be az országba, de mára sikerült megállítani ezt a színvonalromlást - mondta az igazgató.
"Kellett egy kemény fellépés azért, hogy jelezzük: ne tessék ide mindent hozni, nem szemétdomb vagyunk, hanem egy rendesen fogyasztani kívánó ország, ennek az eredménye meg is lett."
Jordán László szerint az ellenőrzések eredményei is igazolják, hogy sikerült a határokon kívül tartani a rossz minőségű, vagy éppen veszélyes élelmiszereket, illetve alapanyagokat.
"2004-ben a növényvédőszer-maradék vizsgálatokban azt láttuk, hogy évente több tíz kifogást találtunk a két-három ezer vizsgált mintából, idén három-négy kifogásolt mintánk, és a mintavétel módszere legalább ugyanolyan, vagy reméljük, hogy jobb, hatékonyabb, mint régen volt."
Az igazgató cáfolta azt a városi legendát, amely szerint ugyanazon gyártó ugyanazon terméke Nyugat-Európában élelmiszer-biztonsági szempontból jobb, mint itthon.
"A forgalomba hozott termékekre vonatkozik egy olyan előírás, ami az egész Európai Unióra nézve egységes. Az előírásoknak kell megfelelnie, ha megfelel a magyar és az is, amit Németországban hoznak forgalomba, akkor az jogilag megfelel."
Ami Magyarországon biztonságos élelmiszer, az Németországban is az - fogalmazott Jordán László.
Világjelenség lett a talajromlás, aminek az oka a műtrágyahasználat - mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese.
"Amikor a száz év alatt bekövetkező egy centis termőtalaj-képződésről beszélünk, akkor arra kell koncentrálni, hogy ne a talajképződésben gondolkozzunk, hanem a meglevőnek a nem tovább rontásában. A nitrogén műtrágya a kémiai tulajdonságai miatt savasítja a talajt."
Jordán László hozzátette: lehet, hogy sokkal drágább lenne nélküle az élelmiszer. "Tehát a tudomány jelenlegi állása szerint használni kell a műtrágyákat, hogy minél nagyobb termést állítsunk elő, minél jobb minőségben, ami nyilván egy csomó más következménnyel is jár. A talajból még több tápanyagot, szerves anyagot vonunk ki, amit pótolni kell."
A savasodás mellett a szerkezetromlás, elporosodás is megjelenhet, ezek ellen "könnyen" tudunk tenni egy jól megválasztott talajművelési móddal - jelezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese.
"Az éppen aktuális optimális talajművelési mód eltalálásához szakember kell."
A talajvédelemnek megvan a jogszabályi háttere, ami bizonyos vonatkozásban jó, de arra nem terjed ki, hogy ki milyen eszközzel művelik a talaját - hangsúlyozta Jordán László.
Hanganyag: Exterde Tibor, Herczeg Zsolt