Érdekes lehet Franciaország és Németország szembeállítása. Franciaországban viszonylag sok gyermek születik, átlagosan 2 gyermek, míg Németországban 1,4. A becslések szerint 2060-ra nagyjából hasonló népessége lesz a két országnak, jóllehet ma 15 millióval kevesebben élnek Franciaországban. Ha Németországban valami más, mint Franciaországban, akkor az, hogy sokkal jelentősebb a migránsok megérkezése Németországba. Vagyis van egyfajta helyettesítés az alacsony termékenység mellé, hogy ha az adott gazdaság megkívánja a munkaerőt, akkor nyilván pótolni fogja rövid és középtávon is - közölte Spéder Zsolt.
Hozzátette: nem egyformák az európai szcenáriók, Dél-Európa jobban fog öregedni, és nem azért fog jobban öregedni, mert sokkal tovább élnek, hanem mert sokkal kevesebb gyermek születik. A svédek élnek a legtovább Európában, de ott kevésbé öregszik a társadalom, mert több gyerek születik. Az öregedés azt jelenti egy társdalom esetében, hogy tovább élünk, de kevesebb a fiatal, kevesebb gyermek születik.
Ebből a szempontból a legnagyobb öregedés Portugáliában van, mert egyrészt viszonylag sokáig élnek, másrészt alacsony a gyermekszám, harmadrészt nagy a kivándorlás a fiatalok körében, negyedrészt amikor idősek, visszajönnek ezek a polgárok, és így alakulnak ki a legöregebb portugál régiók - részletezte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
Öregedés szempontjából elmondható, hogy ahogy délről északra haladunk, egyre jobb a helyzet. Ez azonban nem jellemző a Visegrádi országok esetében. Lengyelország például ebből a szempontból nincs jobb helyzetben Magyarországnál. A termékenység szempontjából Lengyelország sok szempontból hátrébb van, mert ott a házasságon kívüli születések és az élettársi kapcsolat nem terjedt el annyira. Emellett Lengyelországban a családtámogatások jövedelemszinthez kötődnek, ezért a magasabb státuszúaknál kevesebb gyermek születik. Tehát egy más jellegű szelekció-mechanizmus is működik. Éppen ezért nem lehet azt kijelenteni, hogy észak-felé minden jobb lenne - összegezte Spéder Zsolt.
Hangsúlyozta: kijelenthető, hogy az öregedés Afrikát kivéve világméretű problémának számít. Ázsiában például minden társadalomban - különösen Kína, Korea és Japán -, ahol nagyon kevés gyermek születik. Vagy azért, mert nagyon nagy a gazdagság, vagy azért, mert olyan népesedéspolitika volt - például Kínában - ami nagyon erőteljes és sokkal gyorsabb az öregedés az ázsiai országokban, mint például Magyarországon, Európában.
A gyermekvállalási kedvvel kapcsolatban a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója elmondta: egyre többen élnek egyedül Magyarországon, ez pedig nem növeli a gyermekvállalási kedvet.
Kifejtette: a gyermekvállalási kedv összekötődik a jövőbeli perspektívákkal. Van olyan elemzésünk, ahol ezt mértük is, eszerint az optimistábbak inkább tudják gyermekvállalási terveiket valóra váltani. Általános optimizmus pedig nyilvánvalóan akkor van, ha egy hosszabb távon kiszámítható jövőt látnak. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy csak ettől függ a gyermekvállalási kedv, de az optimizmus vagy a gazdasági-társadalmi jövőbe vetett hit nagyban kihat arra, hogy a potenciális gyermekvállalási szándékaikat hogyan tudják a jelenben valóra váltani - részletezte Spéder Zsolt.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója elmondta: erőteljes változások következtek be a családi minta területén is. Míg 25 évvel ezelőtt az volt a leggyakoribb, hogy megházasodunk, és utána gyermek születik, manapság az alaphelyzet az, hogy összeköltöznek a fiatalok, majd valamikor talán összeházasodnak. Ma az első párkapcsolatok 90 százaléka élettársi kapcsolatként kezdődik, és csak tizede kezdődik házasságként.
Azt is tudjuk, hogy az élettársi kapcsolat némileg kiszámíthatatlanabb abból a szempontból, hogy felbomlik-e, mint a házasság. De ez nem jelenti azt, hogy az élettársi kapcsolatok instabilak lennének, de mégis, a statisztika nyelvén úgy tűnik, hogy instabilabbak. Ez sem segíti a gyermekvállalást. Fordítva pedig: a gyermekvállalás és a párkapcsolatok megalapítása ma kevésbé kötődik egymáshoz - tette hozzá.
A házasság erőteljesen vesztett a népszerűségéből. A teljes házasságkötési arány, ami azt mutatja meg, hogy mi az esélye annak, hogy valaki élete során házasságot köt, a nők esetében 44 százalék. Messze vagyunk attól a 70-80 százalékos aránytól, ami 20-25 évvel ezelőtt jellemezte a társadalmunkat. Élettársi kapcsolatokkal kezdjük az életünket, és ezek durván feléből lesz később házasság - mondta.
Emellett az egyedülállók részaránya is elkezdett növekedni, mégpedig a 30-as éveikben lévő nők körében. 35-40 évesen - legyen szó férfiakról vagy nőkről - összeszűkült a házassági-párkapcsolati piac, kevesebben vannak, és az új partnert már nem mindig találjuk meg, ezért erőteljesen megnőtt az egyedül élők részaránya is, ami szintén nem kedvez a gyerekvállalásnak - közölte Spéder Zsolt.
A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.
Hanganyag: Hlavay Richárd, Farkas Dávid