119 igen, 63 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a jövő évi költségvetést az Országgyűlés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a képviselők az adócsökkentésre, a munkahelyek számának és a bérek növelésére, valamint a beruházások támogatására irányuló politikára bólintottak rá.
"2016-ban többet fogunk költeni egészségügyre, többet költünk oktatásra, közbiztonságra és a gazdaságfejlesztésre is, mint idén. Emlékeztetnék arra, hogy ezekre a területekre 2014-hez képest is már többet költünk 2015-ben."
A büdzsé 2,5 százalékos növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal és 1,6 százalékos inflációval számol a jövő évre, az államadósság mértéke pedig GDP arányosan a 74 százalék alá csökkenhet 2016 végére. Emellett az Országgyűlés legutóbbi ülésén döntött a büdzsét megalapozó jövő évi adótörvényekről is, tehát januártól a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, 5 százalékra esik a feldolgozatlan sertéshús áfája és bővül a családi adókedvezmény, továbbá 10 milliárd forinttal csökkennek a közszolgáltatások díjai, valamint - a hitelezés ösztönzéséért - csökken a bankadó.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a mai szavazás előtti felszólalásában hangsúlyozta: a tervezett gazdasági növekedés reális prognózison alapul.
"A változatlan árfolyamon számított államadósság 2016 végére prognosztizált GDP-arányos mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt csökkenés követelményének és ez összhangban van a 2015. évi várható, valamint a 2016-ra alapul vett gazdasági és államháztartási folyamatokkal."
Burány Sándor, a szocialista párt részéről azonban a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évre elfogadott büdzsét.
"Ez a költségvetés azért a cserbenhagyás költségvetése, mert folytatja a Fidesz eddigi politikáját, amelynek az a lényege, hogy az ország legjobban kereső 10-20 százaléka minden segítséget megkap a kormánytól, a többi 80-90 százalék pedig sorsára lett hagyva."
Volner János, a Jobbik képviselője úgy látta, hogy miközben az állam kiadásai rekordszintre nőttek, az adózók kénytelenek a világ egyik legmagasabb adóterhelését megfizetni.
"Történelmi mértékűre nőnek a 2016-os költségvetés alapján Magyarország államának kiadásai és nyilvánvaló, hogy ezeket a gigantikus kiadásokat a magyar magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kell megfizetni."
Schmuck Erzsébet az LMP részéről úgy vélte, hogy a költségvetés bebetonozza a Fidesz rossz társadalom- és gazdaságpolitikáját.
"Az SZJA 1 százalékos csökkentése tovább szakítja szét a társadalmat, tovább nő a szegények száma, hisz az 1 millió forintot keresőknél 10 ezer forintot hagy havonta, míg a 100 ezer forintot keresőknél ezer forintot."
Varju László, a Demokratikus Koalíció részéről úgy fogalmazott, hogy a kormány sok millió embert hagyott cserben a 2016-os költségvetés elfogadásával. Az Együtt képviselőjeként politizáló Szelényi Zsuzsanna szerint a büdzsé nem szolgálja a polgárosodást, sőt kifejezetten annak útjába áll, Karácsony Gergely, a PM társelnöke pedig úgy ítélte meg, hogy e költségvetéssel Magyarország a jelenleginél is igazságtalanabb és kilátástalanabb országgá válhat.
A kabinet tervei szerint azzal, hogy a költségvetést - a korábbi évekhez képest - ilyen korán, elfogadta az Országgyűlés, jó fél éve van minden gazdasági szereplőnek arra, hogy felkészüljön a törvény hatálybalépésére.
Hanganyag: Sigmond Árpád