Helyes döntési irány az iskolák fenntartása esetében a decentralizáció - mondta Pokorni Zoltán.
"Vissza kell vinni, a valósághoz közelíteni azokat a döntési pontokat, amelyek valaha lent voltak az önkormányzatoknál. Most a megyékig, reményeim szerint ez menne tovább a tankerületig. 198 tankerületre osztották az országot, ez egy jó üzemméret, egy használható nagyság, ott már átláthatók a problémák és érthetők, azokra intelligens válasz adható helyben, ha van rá a helyi szereplőnek, a tankerület vezetőjének joga. Én azt szeretném elérni, hogy legyen."
Pokorni Zoltán hozzátette: hosszútávon az a cél, hogy mindez ne egy bürokratikus struktúrában kapjon elhelyezést, hanem választott szereplők legyenek a tankerületi vezetők. A magyar iskolarendszer nem esélyteremtő, hanem az esélykülönbségeket konzerváló - tette hozzá a Fidesz alelnöke.
"Ennek sok oka van, az egyik a széttagozott iskolaszerkezetben leledzik, és abban, hogy a fenntartó önkormányzatok között nagyon nagyok voltak a különbségek. Nem bérben, mert ugyanannyit keresett minden tanár, közalkalmazotti fizetést, az igazgatókra ez nem igaz, őket igyekeztek megfizetni. A feltételekben, az osztálybontásokban, a szakkörök számában, a differenciálásban, a személyre szabott nevelésben - mindattól, amitől jó egy iskola. Nem az a kérdés, hogy mennyi a tanár bére, hanem az, hány tanár bére mennyi, egy gyerekre hány tanárt tudok alkalmazni, ott nagy volt a különbség."
Pokorni Zoltán elmondta: a közoktatásban nem működik az a rendszer, hogy elvenni a nagyoktól és odaadni a kisebb intézményeknek, mert az azonnali minőségromlást okoz.
"Megszűnnek az osztálybontások, a nyelvi szakkörök, a nulladik évfolyamok - pont az, amitől jó egy iskola. Nem is merte megtenni ezt a kormányzat. Szerintem helyes is, noha a jogi lehetősége, intézményirányítási struktúrája megvolt rá. Egyetlenegy módja van az esélykülönbségek kiegyenlítésének: a pluszpénz bevitele."
Pokorni Zoltán hozzátette: a helyettes államtitkár most azon dolgozik, hogyan lehet célzottan a hátrányos helyzetű kistelepülésekre, rossz helyzetben lévő iskolákra támogatást fordítani.
A Hegyvidék polgármestere nagyon megdöbbenne, ha a vasárnapi, Normafáról szóló helyi népszavazáson a nemek lennének többségben.
A Normafa rendezése nem úgy indult, hogy arról majd helyi népszavazás fog dönteni - mondta Pokorni Zoltán.
"Mi se így kezdtük, azt gondoltuk, tudjuk, hogy mi a jó, kihirdetjük, a nép örül, mi megcsináljuk. Aztán kiderült, hogy a nép nem örül annyira, mert mást gondol, illetve félelmek, aggályok vannak benne. Meglepett először a heves reakció. Kicsit hibáztattam is magam, hogy elfelejtettem, hogy választási év előtt vagyunk. Egymásnak adták a pártelnökök a mikrofont, hiteles és kevésbé hiteles civil szervezetek szólaltak fel, voltak benne túlzások is."
A városrész vezetője elmondta: ennek volt köszönhető, hogy elindult egy jóval körültekintőbb egyeztetési folyamat, közel száz sportszervezettel, civil szervezettel, egyesülettel és intézménnyel.
"Sokat tanultam, rájöttem arra, hogy ahhoz, hogy ennek a fölső túlzsúfolt, túlhasznált területnek a gondjait megoldjuk, nem elég azt a négy-öt kilométeres szakaszt rendbe tenni, hanem az egész hegyet át kell tekinteni. Ha valamit rendbe teszünk, az óhatatlanul vonz újabb látogatókat, a teret megnövelni, a használati felületet kiszélesíteni."
Pokorni Zoltán hozzátette: két év munkájával egy elég bonyolult, és elég széles programot raktak össze.
"Amire ma már azt mondják a zöld szervezetek és az ellenzéki pártok nagy része is, hogy ez használható."
A Hegyvidék polgármestere elmondta: nem dolgozott ki tervet arra az esetre, hogy mi történik akkor, ha a helyi népszavazáson elbukik a rendezési javaslat.
"Természetesen ezt is tudomásul lehet venni. Akkor megnézzük, mik azok a minimális feladatok, amiket az önkormányzat ellát, és mi az, amitől el kell búcsúznunk és azt mondani, hiába szeretnék sokan - sportolók, kirándulók, ide látogató pestiek -, a hegyvidéki polgárok féltek ettől. Vagy meg kell őket jobban győzni, hogy fölösleges az aggodalom, vagy le kell róla mondani, de nagyon bízom benne, hogy erre a mérlegelésre a jövő héten nem kellene sort kerítenem."
Pokorni Zoltán hozzátette: nagyon megdöbbenne, ha a nemek kerülnének többségbe a vasárnapi helyi népszavazáson.
Már ott van a XII. kerületi önkormányzat számláján az államtól kapott 310 millió forint, ami csak a vasárnapi helyi népszavazás eredményére vár - mondta a Hegyvidék polgármestere.
"A fogassal amúgy is kell valamit kezdeni, olyan elhanyagolt, egyes műszaki szakemberek szerint kritikus állapotban van, hogy öt-tíz éven belül hozzá kell nyúlni. Ha józanul nézzük, a főváros költségvetésében nincs ott az a húszmilliárd forint, ami a fölújításhoz kell, ez csak uniós program keretében lehetséges. Az unió pedig csak akkor finanszírozza, ha az utasszám nő, az csak akkor nő, ha az egyik oldalon bekötjük a Széll Kálmán térre, a másikon pedig a legkeresettebb turista célpontra, a Normafára. Ettől még persze a kihasználtsága nem lesz tökéletes, hanem alapvetően a kirándulókat kiszolgáló turisztikai látványosság lesz, az egyetlen egyébként a városban és az országban is. Ez nem olyan, mint egy BKV-járat, ez egy turisztikai látványosság, ami hétvégenként kap igazán funkciót, de akkor igazán fontosat, hiszen, ha ez nincs, az emberek autóval akarnak fölmenni. Előbb vagy utóbb választ kell adnia a kormánynak, a fővárosnak, hogy kell-e fogaskerekű, ha kell, az pénzbe kerül" - fogalmazott Pokorni Zoltán.
"A Normafa-projektet a kormány ránk bízta, ami egyfelől megtisztelő, de nyomasztó is. Nem maradtunk azért magunkra, nagyon precízen, feszesen állja a kormány a szavát, az előkészítés munkálatai az utolsó fillérig finanszírozta, már ott van az önkormányzat számláján 310 millió forint, arra vár, hogy a népszavazás igent mondjon és elkezdjük a terveket megvalósítani" - tette hozzá a Hegyvidék polgármestere.
"A főváros szintén közreműködik, két hete döntöttünk a fogas tervezésének a költségeiről, ez jelentős összeg, 300 millió forintba kerül, most ülünk le tárgyalni a BKK-val. Ez nem koncepcióterv, mert azt már elkészítettük ezelőtt hét évvel, ezek már kiviteli tervek, tehát milyen széles a híd a Városmajor utca felett, pontosan hol vannak a megállók, hol lesznek az új megállók. Ezek alacsony padlós járművek, nem olyan magas vasúti szerelvények, mint az eddigiek, az egész vágánypálya megújul, reményeink szerint sokkal csendesebb és gyorsabb lesz. Most indul a tervezés, ha biztosítva lenne a finanszírozás, 2019-re lenne kész" - vélte Pokorni Zoltán.
Hanganyag: Hlavay Richárd, Domanits András