A ballagás a felnőtté válás rítusa

InfoRádió / MTI
2015. április 30. 06:06
A középiskolai ballagás a felnőttkorba lépés egyik rítusa, amely a nagybetűs élet kezdetét is jelentheti - véli az InfoRádió által megkérdezett néprajzkutató. Ennek a változásnak a szimbólumai a végzős diákoknak adott tarisznyában lapuló pogácsa, aprópénz és a só - mondta Tátrai Zsuzsanna.

A ballagás hagyománya nem középiskolai eredetű - emelte ki a néprajzkutató. A szokás Selmecbányáról indult el eredetileg az 1870-es években, ahol a helyi Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói így búcsúztak az iskolától, és énekelték a "Ballag már a vén diák" kezdetű dalt. A végén elhangzó "filiszter leszek magam is" kifejezés arra utal, hogy a ballagás után az életbe léptek ki - magyarázta Tátrai Zsuzsanna.

Ez a szokás terjedt el az egész országban, és a 20. században már teljesen megszokottá vált, elsősorban a középiskolákban. Vagyis egy főiskolai, egyetemi hagyomány lett középiskolai, sőt manapság az általános iskola nyolcadik osztálya után és az óvodákban is van már ballagás - összegezte a néprajzkutató.

Maga a ballagás egy átmeneti rítus, ami a felnőtt korba való átvezetést jelképezi - hangsúlyozta Tátrai Zsuzsanna. Hozzátette: ilyen az egyházi világban a konfirmáció és a bérmálás, amivel lényegében a gyerekkorból a felnőtt korba lép át az ember. Ugyanakkor maga a ballagás családi ünneppé is vált, és nagyon sok helyen komoly ballagási ajándékot adnak ilyenkor azoknak, akik elballagtak.

Az alsóbb éves diákoktól kapott tarisznya a néprajzkutató szerint az élethez szükséges útravalót jelképezi. Van benne pogácsa, só, és a sok esetben az iskoláról készült fénykép is.

A ballagáshoz kapcsolódó szerenádozás nem túl régi hagyomány, hetven évvel ezelőtt még ez nem volt szokás. "Sokszor arra gondolok, hogy a szerenádozás sokkal jobb lenne, ha a kezdet kezdetén zajlana, amikor összekovácsolódik a közösség, mint amikor már elválnak egymástól a diákok" - mondta Tátrai Zsuzsanna.

A hosszú hétvége és a közelgő május elseje miatt egyes középiskolákban már ma délután elballagnak a diákok. Az írásbeli érettségik hétfőn a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint hétfőn a magyar nyelv és irodalom s a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek az idei érettségi vizsgák, június 26-ig 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról. A szabályok és követelmények az előző vizsgák óta nem változtak, de módosult a választható tárgyak köre.

A mostani a 22. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 36 300 diák tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit.

Az írásbelik május 4-étől május 26-áig tartanak. Az emelt szintű szóbelik kezdete június 4., a vége június 11., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 15-26.

A http://jelesnapok.oszk.hu oldal szerint a ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.

Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást