Miután 1990-ben az Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek találta és eltörölte a halálbüntetést, Magyarország csatlakozott az Európa Tanácshoz és ratifikálta az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyveit - hangsúlyozta Valki László, nemzetközi jogász.
Mint mondta: mi a halálbüntetést illeti, az a 6. kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt tilalom alá esik. Ez a tilalom nagyon egyszerűen került 1983-ban megfogalmazásra, a jegyzőkönyv azt mondta, hogy a halálbüntetést el kell törölni, senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni. Egyetlen kivételt tett, hogy háború idején bizonyos feltételek mellett mégis lehet ilyen büntetést alkalmazni.
Ezt azonban felülírta a 2002-ben Vilniusban aláírt 13. kiegészítő jegyzőkönyv, amely háború esetén sem engedélyezi a halálbüntetést.
Így Valki László szerint ennek újbóli bevezetése inkább teoretikus vita. "Kivéve természetesen, ha Magyarország ki szeretne lépni az Európa Tanács kötelékéből. Ezt ugyan megtehetjük, elvileg minden szervezetből ki lehet lépni, ki lehet lépni az ENSZ-ből is, az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is, csak hát azt hiszem, hogy nagyon kevesen vállalnák ezt a következményt" - mondta.
Hozzátette: a római egyezmény kiegészítő jegyzőkönyveit ugyanis önmagukban nem lehet fölmondani.