"A diagnózisfelállítás elhúzódásának oka függött attól, hogy a beteg melyik ellátóhelyhez fordult legelőször" - magyarázta az Országos Onkológiai Intézet vezetője. Kásler Miklós hozzátette: "ahol a lehetőségek rendelkezésre álltak, ott akár 2-3 héten belül is megszületett a diagnózis. Hogyha szerencsétlenebb körülmények közül indult, akkor küldték CT-re az egyik kórházba, MR-re a másik kórházba, szövettanra a harmadik helyre, tehát nagyon gyakran a beteg elvesztegetett 4-5-6 hónapot is, nem ez volt az átlagos, de ilyen is előfordult."
Az Országos Onkológiai Intézet vezetője hozzátette: "a diagnózis felállítása függ attól is, hogy a beteg milyen ráktípusban szenved, de a daganatok legnagyobb részében el lehet érni azt, hogy nagyon rövid időn belül - amely lehet akár 1-2 hét -, eljussunk a szövettani és a morfológiai diagnózishoz. Úgy vélte: "ha az új rendszer működik, akkor 5 százalék, vagy afeletti túlélési esély javulás várható a betegeknél."
Kásler Miklós szerint Zombor Gábor államtitkár bejelentése egybe esik a Magyar Onkológiai Társaság régi törekvésével, hiszen a daganatos megbetegedés, az idő múlásával folyamatosan áttéteket képez, ezért rendkívül lényeges, hogy a beteg legelső ellátóhelye olyan kórház vagy onkológiai centrum legyen, ahol a diagnosztika összes feltétele vagy a legtöbb feltétele adott.
"Azt javasoltuk, hogy ha a rák diagnózisának lehetősége bárhol felvetődik, azonnal a megyei kórházba utalják a beteget, mert ott a képalkotó diagnosztikai eszközöknek - legalábbis a klasszikus szövettannak a feltételei adottak."
Az intézményvezető hangsúlyozta: "a beutaló orvosnak kellőképpen mérlegelnie kell, hogy milyen diagnózisra, kit utal be és hova, nyilvánvalóan el tudja látni a magyar onkológiai rendszer ezt a betegcsoportot, megvannak a kijelölt helyek, ahol feltételek adottak."
Az InfoRádió által megkérdezett onkológus professzor szerint a szakma húsz éve várja a rákgyanús esetek diagnózis-felállításának lerövidítését célzó kormányzati intézkedést. Bodoky György hangsúlyozta: a cél eléréséhez legfőképpen a betegutak rendezésére van szükség.
Úgy vélte: "mindez óriási kihívás az egészségügy számára, de szeretném nem negatívan megközelíteni a kérdést, mert egy óriási lehetőség is egyben. Nyilvánvaló, hogy amikor az egészségpolitika ilyen feladat elé állítja az orvostársadalmat, akkor az ehhez megfelelő és szükséges eszközparkot is meg tudja teremteni., hiszen másképp erről nem is lehetne beszélni."
Bodoky György a legnagyobb kihívást abban látja, hogy a betegek megfelelő időben elérkezzenek arra a helyre, ahol szükséges az ellátásuk megkezdése.
Az onkológus professzor közölte: "a legfontosabb feladat az, hogy a beteg az első panaszait követően megfelelő irányban kezdje meg az egészségügyben való haladást, mert ha az első lépést elvéti, nagyon nehezen lesz tartható a két hét."
Hozzátette: "folyamatosan segíteni kell a háziorvosokat ebben a munkában, mert hihetetlen nehéz és felelősségteljes a munkájuk, rajtuk van az egyik legnagyobb teher a mai egészségügyben."
A rákgyanús páciensek betegségének két héten belüli meghatározásához szükséges a diagnosztikai géppark fejlesztése és további forrásbővítés a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke szerint. A betegek érdekeit képviselő szervezet elnöke, Lakos István az InfoRádióban azt mondta: korábban azok a betegek keringtek leghosszabb ideig az ellátórendszerben, akiknél csak később merült fel, hogy daganatuk van.
Az elnök úgy fogalmazott: "elfordult, hogy fél évet is kellett várni, bizonyos típusú képalkotó diagnosztikai eljárásokra, ez pedig egy valóban rákban szenvedő betegnél a halált is jelentheti."
Hanganyag: Gál Ildikó