Egy Bécs-Pozsony-Budapest vagy Debrecen-Kassa-Budapest koncepció is felmerült már a szervezőkben, azonban ez még csak a hosszú távú tervek között szerepel - fejtette ki rá Kertész Mónika.
A szervező elmondta, hogy minden évben nagyjából 100-150 ház történetét tárják fel levéltári kutatómunkával, majd a program önkéntesei felkeresik az adott házak lakóközösségeit, hogy vegyenek részt a programban és szervezzék meg saját házuk bemutatását.
"A program első pár évében sokszor szabadkoztak a lakók, hogy nem elég szép a házuk vagy nincs felújítva, nincs mit megmutatni, de ennek a rendezvénynek épp az a lényege, hogy minden ház valami másért érdekes, hiszen mindegyikben van egy szép részlet, egy kedves lakó vagy egy érdekes történet, amit be lehet mutatni" - fejtette ki.
A program különlegessége, hogy felhívja a figyelmet az épített környezetre, az építészeti értékekre valamint összefogást eredményezzen a lakóközösségek között.
Mint mondta, az ötéves rendezvény egyik legnagyobb büszkesége, hogy több házban is sikerült úgy összehoznia a lakókat, hogy azóta közösen pályáztak és több helyen valósítottak meg nagyobb értékű felújításokat is.
A százéves fővárosi házakat bemutató Budapest100 programsorozat idén nemcsak a felavatásuk vagy alapkőletételük, építésük centenáriumát idén ünneplő házakat köszöntötte, hanem azokat is, amelyek 1911-1915 között készültek. Az önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szerveződő civil programhoz számos kísérőrendezvény és tematikus séta, kiállítás is kapcsolódott.