Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy az Európai Bizottság hivatalos levélben értesítette a kormányt, a paksi atomerőmű fűtőanyag-utánpótlásáról szóló - Magyarország és Oroszország közötti -, megállapodás jóváhagyásáról.
"Ezzel a megítélésünk szerint a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának minden akadálya elhárult lényegében. Az Európai Bizottság egy mérföldkövet jelentő dokumentumot szignált."
Miután tavaly januárban Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a hazai közvéleményt meglepve megállapodott a paksi atomerőmű tender nélküli bővítéséről, márciusban kötötték meg az államközi szerződést a projekt finanszírozásáról - a 10 milliárd eurós orosz hitelkeretről - majd a két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű, harmadik generációs, nyomott vizes eljárású, magyar tulajdonban maradó atomerőművi blokk megvalósítási megállapodását - a fővállalkozói-, az üzemeltetési- és az üzemanyag-ellátási szerződést - tavaly decemberre írta alá a Paks II projekttársaság és a Nyizsnyij-Novgorodi mérnöki iroda.
Márciusban azonban arról írt a Financial Times, hogy az Európai Bizottság blokkolná a fűtőanyag szállítási szerződést, amelyet ellen kell jegyeznie, ám az értesülést a kabinet cáfolta.
"Ha akarta volna, ezen a ponton az Európai Bizottság megpróbálhatta volna ellehetetleníteni ezt a beruházást, mégsem ezt tették, jelen pillanatban semmilyen késedelemben nincs a program, 2018-ra az építkezés fizikailag is elkezdődhet" - mondta Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy még két kérdést kell tisztáznia a kabinetnek az Európai Bizottsággal.
"Az Európai Bizottságnak vannak versenyjogi kérdései a programmal kapcsolatban, másrészről pedig a Paksi Atomerőmű esetében a kivitelezőket úgy kell kiválasztanunk, amely megfelel az európai közbeszerzési szabályoknak, ez teljes egészében egybeesik a magyar kormány szándékaival és Magyarország érdekeivel."
A tervek szerint az első új atomerőművi blokk, az 5-ös blokk 2023-ban kezdheti meg működését.