Nyitott küzdelem, ki-ki meccs - Mesterházy Attila egyetért azokkal az elemzőkkel, akik ezeket a kifejezéseket használják a vasárnapi választás erőviszonyainak jellemzésére. A szocialista politikus a napokban végigjárta az Ajka, Sümeg és Tapolca melletti kitelepüléseket, és az MSZP szempontjából biztatónak találja a választópolgárok hangulatát.
"Azt látom, hogy van egy sokkal nagyobb nyitottság, mint 2006-ban, 2010-ben vagy 2014-ben, még ebben a Tapolcához, Sümeghez kötődő körzetben, akár a kistelepüléseken is" - mondta az MSZP volt elnöke.
Mesterházy Attila szerint a Fidesz nem érzi magát biztonságban, különben Orbán Viktor miniszterelnök nem venne részt személyesen a tapolcai kampányban, és a kormánypárt nem ígérné meg, hogy visszaadja a tapolcaiaknak azt a kórházat, amit elvett tőlük.
"A mi jelöltünk Ajkáról származik. Azt mondjuk, hogy Ajkán nagyon jól dolgozott a polgármester, az ajkai modell tehát adaptálható, hiszen - ha jól emlékszem - 3 százalék Ajkán a munkanélküliség. Ráadásul a jelöltünk, Pad Ferenc, szakszervezeti vezető, az egész élete valamilyen formában mindig az emberek képviseletéről szól. Ezért mondjuk azt, hogy egy ilyen személy megválasztása egészen biztosan segíteni fogja az ottani emberek érdekképviseletét" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Az MSZP volt elnöke nem örül annak, hogy a felmérések alapján a Jobbik már népszerűbb, mint az MSZP. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a radikális párt az eddigi időközi választásokon nem tudta szavazatokra váltani a közvélemény-kutatások számára kedvező eredményét.
Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja szerint Magyarországnak nem feltétlenül katonákkal kellene részt vennie az Iszlám Állam elleni iraki küzdelemben - mondta a parlamenti külügyi bizottságának szocialista tagja azt követően, hogy a testület meghallgatta az iraki terepszemléről hazatérő magyar katonai delegációt.
Az MSZP benyújtott egy módosító indítványt, mert a párt szerint Magyarország nem csak katonákkal vehetne részt az Iszlám Állam elleni harcban - mondta Mesterházy Attila.
"Szerintem politikai konszenzus nem lesz, mert talán a bizottsági ülésnek az volt az egyik legjelentősebb kérdése, legalábbis az én számomra, én ezt kérdeztem, hogy miért az a politikai döntés született, hogy 150 katonát küldünk ki Irakba erre a területre. Németország 100 katonával van kint, Kanada 70-nel, Norvégia száz alattival, Portugália, amelyik hasonló területű és népességű ország, 30 katonával van jelen. Ha a térség többi országát nézzük, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Lengyelországot, akkor azt látjuk, hogy ők semmilyen ilyen katonai segítséget nem ajánlottak föl ebbe az úgynevezett koalícióba, ami az Iszlám Állam elleni harcot folytatja. Az volt az egyik kérdésem, miért ilyen jelentős a magyar felajánlás" - fogalmazott.
Válasza is volt erre a szocialista politikusnak. Mesterházy Attila szerint a kormányoldal csak azért akar katonákat küldeni Irakba, hogy kijavítsa a külpolitika hibáit.
"Mintha azért akarnánk most katonákat küldeni az Iszlám Állam ellen Irakba, hogy Orbán Viktor külpolitikai mozgásterét bővítsük, hogy azt az üzenetet küldjük az Egyesült Államok, a NATO, a nyugati szövetségeseink irányába, hogy lám mi mennyire elkötelezettek vagyunk emellett. Látom az annak az érvrendszernek a logikáját, hogy egy ilyen típusú küzdelemben Magyarországnak ott kell lenni, akár katonai szerepvállalással is, de most jelen pillanatban ez az én álláspontom, egy kisebbségi vélemény az MSZP -frakcióban" - jelezte a politikus.
A volt pártelnök szerint még mindig nincs egyértelmű válasz arra sem, hogy Magyarország katonai szerepvállalása miatt nő a hazai terrorfenyegetettség, vagy sem.
Hanganyag: Exterde Tibor