Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: azért van szükség a beavatkozásra, mert széleskörű, nemzetközi egyetértés alakult ki arról, hogy népirtást és ahhoz hasonló akciókat kell megakadályozni e fellépéssel, különösen a kisebbségek esetében.
Azt mondta, az EU és a NATO tagállamainak nagy része szerepet vállal a beavatkozásban valamilyen formában, és sok arab ország is részt vesz benne, így elkerülhető, hogy a Nyugat és az iszlám világ közötti konfliktussá fajuljon ez a helyzet.
Németh Zsolt kifejtette: az elmúlt egy évben Európa biztonsága alapvetően megkérdőjeleződött, új biztonságpolitikai állapot alakult ki a keleti és déli térségben történt fejlemények következtében. A keleti biztonságpolitikai kihívás egyértelműen az orosz agresszióval hozható összefüggésbe, és ami Oroszország és Ukrajna között zajlik, nagyon veszélyes, nehéz megítélni, hogy a jelenlegi tűzszünet - amely "van is, meg nincs is" - mennyire lesz tartós, és milyen következményei lesznek, ha nem bizonyul tartósnak - vélekedett.
A fideszes képviselő közölte: délen az IÁ jelenti a kihívást, egy olyan "barbár terrorszervezet", amely mindezidáig nem látott típusú biztonsági kihívást hozott a térségbe. Provokatív, félelmet keltő akciók kísérik a tevékenységét e nem állami szereplőnek, amely Irakra és Szíriára közvetlen veszélyt jelent - mutatott rá.
Úgy vélte, míg a keleti válság esetében van esélye a politikai megoldásnak, a diplomáciai erőfeszítések nem hiábavalóak, az IÁ részéről jelentkező kihívás katonai eszközök nélkül nem számolható fel, mindenképpen katonai megoldásra van szükség már rövidtávon is. E beavatkozással lehetőség szerint minél határozottabban, minél nagyobb mértékben helyre kell állítani az érintett államok szuverenitását a megszállt területen, és működőképes állammodellt kell kialakítani - magyarázta.
Németh Zsolt elmondta: a magyar szerepvállalás esetében egy 150 tagú kontingens kiküldéséről van szó, amely az észak-iraki, kurd területeken látná el feladatát, védene kiképzőközpontot. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem kell helytállniuk a magyar katonáknak harci helyzetben, de nem támadó harci tevékenységre küldik ki őket - közölte.
Kitért arra is, hogy a magyar szerepvállalásra egyrészt az iraki kormánytól érkezett felkérés, másrészt az amerikai hadseregtől a szerepvállalás konkrét formáját illetően.
Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarországnak nincs nemzetközi jogi kötelezettsége a fellépésre, a beavatkozás nemzetközi jogi alapja problémás, és nem érthető, miért van szükség Magyarországra e fellépésben.
Az IÁ-ról érkező hírek valóban brutálisak, ami "okkal és joggal nyitja ki a bicskát" minden civilizált ember zsebében, és "nyilvánvalóan nem elég a humanitárius segítségnyújtás és jókívánság" ebben az esetben - mondta. Ugyanakkor az elmúlt tizenöt évben, amióta az Egyesült Államok elindította a terrorizmus elleni harcot, egyfajta permanens háborút, a világ nem lett biztonságosabb - tette hozzá.
Az LMP képviselője szerint az iraki háború és a szíriai polgárháború előkészítette a terepet a terrorszervezetek számára, mert ha két nemzetközi jogi szereplő miatt hatalmi vákuum keletkezik, azt "valakik valahogyan betöltik". Érdemes foglalkozni azzal, hogyan alakult ki ez a hatalmi vákuum, és szembe kell nézni a beavatkozás várható következményeivel is - mondta, hozzátéve, hogy Líbiában is aggasztók a fejlemények.
Schiffer András arról beszélt, hogy nem tudni, pontosan melyek az IÁ pénzügyi, technikai és személyi utánpótlásforrásai, ezért az EU és így Magyarország elsődleges tennivalója, hogy mindent megtegyen a feltárásukra, és számolja fel ezeket a forrásokat, útvonalakat. Ha ez sikerülne, a helyi erők sokkal nagyobb eséllyel szállnának szembe a terrorszervezettel - vélte.
Megjegyezte: fontos beszélni arról is, hogy az esetleges magyar katonai szerepvállalás milyen kockázatokkal járna.