A szocialista Burány Sándor arra volt kíváncsi, hogyan kerülhetett több milliárd forint közpénz a Quaestorhoz és kit terhel a felelősség azért, hogy a külügyi tárca elvesztette az brókercégen keresztül vásárolt állampapírjai után járó 300 millió forintnyi kamatot?
"Milyen motiváció játszott szerepet akkor, amikor a Magyar Államkincstár helyett profitérdekelt vállalkozókra bíztak újabb és újabb tízmilliárdokat?"
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában úgy vélte, hogy a költségvetés főösszegéhez képest a büdzsé kitettsége nem nevezhető jelentősnek a brókerbotrányokban, a legnagyobb tétel az ETO Parkra a szocialista kormányok alatt adott MFB hitel volt.
"Nagy érdeklődéssel várom majd, amikor képviselő úr a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában az ön haverjának, Erőss Jánosnak felteszi azt a kérdést, hogy miért adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot."
A szintén szocialista Tóth Csaba szinte megismételte frakciótársa kérdését.
"Bizony joggal merül fel a kérdés az emberekben, hogy milyen megfontolásból bízták a közpénzt a Quaestor-csoportra, kinek milyen előnye származott a rendszeres üzletkötésekből?"
Lázár János válaszában közölte, hogy 2002 és 2010 között 300 milliárd forint közpénz bíztak brókercégekre, amiből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz.
"Önök kockáztattak, azonban a külgazdasági minisztérium a Quaestornál letétbe helyezett állampapírokat maradéktalanul visszakapta. Kamatot azért nem fog kapni, mert ő mondta fel egyoldalúan ezt a szerződést, tehát kamatra a mi véleményünk szerint nem tarthat jogot."
Tukacs István a szocialisták részéről azt kérdezte, hogy miért ígérte a Tarsoly Csaba levelére küldött válaszában a miniszterelnök, hogy felveszik a kapcsolatot a Quaestor tulajdonosával, mire Lázár János ismertette, hogy a Buda-Cash bedőlése után a kormányfő már február 25-én utasítást adott a minisztereknek, hogy vonják ki forrásaikat a brókercégekből.
A szintén szocialista Varga László pedig arra volt kíváncsi, hogy a nemzetgazdasági minisztérium jelentése alapján döntött-e a külügyi tárca a közpénz kimentéséről, mire Magyar Levente, a tárca államtitkára ismét ismertette a kabinet döntéseinek kronológiai sorrendjét.
Az MSZP-s Kiss László azon kérdésére, hogy miért kapott parlamenti belépőt Tarsoly Csaba, Lázár János azt mondta, azért, mert a Miniszterelnökség akkor még külgazdaságért felelős államtitkársága kérelmezte ezt:
"Indokolva mindezt azzal, hogy az akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban Tarsoly Csaba úrnak szüksége van arra, hogy rendszeresen az akadályok csökkentése mellett jusson be a parlamentbe."
Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről "Quaestor-koalícióról" beszélt, amelynek tagja az MSZP és a Fidesz is, hisz a szocialisták kormányzása alatt kapott a cég 17 milliárd forintot az MFB-től, míg a Fidesz éveken keresztül rendezetlenül hagyta a területet. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára viszont úgy látta, hogy az MSZP kormányok alatt lényegében jelzálogbejegyzés nélkül adták ki a hitelt, majd a Fidesz hosszas tárgyalások után kényszerítette rá a gazdasági társaságot, hogy bejegyezzék az állami jelzálogot.
Az LMP-s Schiffer András elsősorban a pénzügyi felügyelet szerepét boncolgatta, egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy miért nem vette észre a jegybank, hogy 150 milliárd forintnyi hamis kötvény van a piacon? Balog Ádám, a MNB alelnöke közölte, hogy a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél feltárt visszaélésnek semmi köze a Quaestor Hrurira Kft. számára engedélyezett kötvényprogramhoz, példája alapján egy autó minősége független attól, hogy négyszer adják-e el.
Hanganyag: Sigmond Árpád