Maratonista lett a marsjáró

InfoRádió / MTI
2015. március 25. 15:19
Az Opportunity marsjáró teljesítette a maratoni távot, 2004-es landolása óta 42,1 kilométert haladt a vörös bolygón - jelentette be a NASA. A másik Mars-szonda, a Curiosity nitrogént talált.

Az Opportunity "sportsikerét" a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory kutatói és a mérnökei maratoni váltóval készülnek megünnepelni.

Az amerikai robot tavaly egy másik, Földön kívüli távolsági rekordot is felállított, amikor 40,25 kilométert megtéve, túlszárnyalta a szovjet holdjáró, a Lunohod-2 teljesítményét.

A NASA bejelentése szerint a másik amerikai marsjáró, a Curiosity, amely 2012. augusztus 6-án szállt le a vörös bolygón, biológiailag hasznosítható nitrogént talált.

A kutatócsoport a robot mintavizsgáló berendezése, a SAM (Sample Analysis at Mars Instrument Suite) adatait elemezte, amelyeket három helyszínen gyűjtött, marsi üledékes kőzetminták hevítése során nyertek. Így detektálták a nitrogén-monoxidot, amely a feltételezések szerint a hevítés során szabadult fel a mintákban lévő nitrátokból.

Nitrogén minden élő szervezetben előfordul, hiszen egyebek közt az aminosavak, a fehérjék, a DNS és a ribonukleinsav (RNS) alkotóeleme. A Föld és a Mars légkörében megtalálható elemi nitrogén nehezen hasznosítható az élővilág számára az atomjai közt lévő rendkívül erős kötődés miatt. Ezért fontosak a nitrátok, amelyek három oxigénatomhoz kapcsolódó nitrogént tartalmaznak, s hatékonyabban bonthatók szét, így belőlük könnyebben jutnak nitrogénhez az élőlények.

"A biokémiailag hasznosítható nitrogén felfedezése újabb bizonyítékot szolgáltat azoknak a feltételezéseknek az alátámasztására, melyek szerint élhető lehetett az ősi Mars" - hangsúlyozta Jennifer Stern, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa.

Az Opportunity (MER-B) az amerikai Mars Exploration Rover program második robotja. 2004. január 25-én szállt le a vörös bolygón, három héttel azután, hogy "ikertestvére", a Spirit (MER-A) is sikeres landolást hajtott végre. A két robot tudományos célja a vörös bolygó talajának kémiai, fizikai vizsgálata volt.

A Holdra juttatott első ember alkotta automata 1973. január 15-én landolt, körülbelül 4 hónapon keresztül üzemelt, és a tudományos információk megszerzésén és továbbításán kívül 37 kilométeres utat tett meg az égitest felszínén.