Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a magyar kormányfő tavaly januári moszkvai útján állapodott meg a hazai közvéleményt meglepve a paksi atomerőmű tender nélküli bővítéséről.
A baloldali ellenzék egyebek közt azt kifogásolta, hogy a kormány szakmai tájékoztatás és előzetes parlamenti vita nélkül döntött a bővítésről, a kormánypártok viszont azzal érveltek, hogy a beruházás milliárdokat hoz az országnak, ráadásul a baloldali ellenzék is támogatta, amikor kormányon volt. 2009-ben az Országgyűlés el is fogadott egy határozatot a bővítés előkészítéséről, ám ez a baloldali ellenzék szerint csupán a beruházás lehetőségének vizsgálatáról szólt.
Néhány nappal moszkvai útja után Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában részben a második Orbán-kormány alatt elfogadott energiastratégiával érvelt a paksi bővítés mellett.
"2011-ben a magyar parlament hozott egy döntést Magyarország 30-50 éves energiastratégiájáról és arra kötelezte a kormányt, hogy ezt a stratégiát hajtsa végre és ebben az energiastratégiában világosan kimondatik, hogy egyfelől fönn kell tartani a paksi atomerőmű működését de azt is mondja, hogy a közlekedésnek az elektromos alapra helyezését is a nukleáris energiából kell majd biztosítanunk."
Februárban bár megzavarta a név szerinti szavazást az Országgyűlésben az LMP tiltakozó akciója, amelynek során Szél Bernadett egy megafonnal szirénázott az ülésteremben a képviselők a kormánypártok, valamint a Jobbik támogatásával jóváhagyták a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodást.
A beruházás finanszírozásáról március végén kötötték meg az államközi szerződést, amelyet már nyáron hagyott jóvá az Országgyűlés. Az MSZP és az LMP ellenezte, a Jobbik viszont a kormánypártokkal együtt megszavazta az orosz hitel felvételét. Az elfogadott dokumentum értelmében Oroszország 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarországnak, amely a két új blokk megépítésének 80 százalékát fedezheti. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a konstrukció parlamenti vitája során hangsúlyozta, hogy a piacinál kedvezőbb feltételekkel kap így hitelt az ország.
"A futamidő 30 év, a tőketörlesztést az atomerőmű üzembe helyezését követően kell megkezdeni. A fizetendő kamat a futamidő első 11 évében 3,95 százalék, ezt követően 7 éves időszakonként fokozatosan emelkedik."
A két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű, harmadik generációs, nyomott vizes eljárású, magyar tulajdonban maradó atomerőművi blokk megvalósítási megállapodását - a fővállalkozói, az üzemeltetési- és az üzemanyag-ellátási szerződést - tavaly decemberre írta alá a Paks II projekttársaság és a Nyizsnyij-Novgorodi mérnöki iroda.
Nemrég, március elején pedig az Országgyűlés kormánytöbbsége harminc évre titkosította a paksi bővítés üzleti és műszaki adatainak egy részét, bár az ellenzék alkotmányellenesnek tartotta a titkosítást.
A korábbi tervek értelmében ha a kormánynak sikerül megállapodnia a fűtőanyag-ellátásról az Európai Unióval, már idén megkezdődhet, az erőmű első új blokkjának kialakítása, így az 5-ös blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
Hanganyag: Sigmond Árpád