"Összességében a helyzet sajnos nem nagyon javul: van, amiben jobb, máshol pedig romlott. Új trükkök, megalázó helyzetek, pszichés nyomás is előfordult" - mondta Kiss Anita.
"Egy 2014-es módosítás értelmében, ha egy cég árubemutatót szervez és azt nem a saját telephelyén akarja megtartani, akkor azt mindenkinek jeleznie kell a jegyzőnek. Ez azért is fontos, mert ők jelzik a felügyelőségeknek, amelyek így könnyebben tudnak ellenőrizni. Illetve tudnának, mert egy új trükk jelent meg: a cégek a vásárlók lakására szervezik az árubemutatókat, amelyeket nem jelentenek be a jegyzőnek, így azok ellenőrizhetetlenné válnak" - ismertette a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.
Kiss Anita hozzátette: "az a módosítás, amely szerint a vevő 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól, azokban az esetekben is igaz, ha a cég nem a saját telephelyén tartja az árubemutatót. Itt is megjelent egy új trükk: egyes cégek a termékről, annak tulajdonságairól csak tájékoztatást adnak az árubemutatón, megrendelni csak az interneten vagy telefonon lehetséges. Olyan is előfordult, hogy kupont adtak, amivel a vevőknek be kellett menni a cég üzletébe, ott lehetett átvenni a terméket. Ezzel az a baj, hogy az üzletben veszik át vagy meg a terméket, akkor nem érvényes a tizennégy napos indoklás nélküli elállási jog."
"A területi felügyelőségek 99 árubemutatón végeztek ellenőrzést, ebből 68 esetben találtak jogsértést. A legtöbb probléma még mindig az elállással kapcsolatos: vagy nem mondják el, hogy van ilyen lehetőség, vagy nem megfelelő tájékoztatást adnak, vagy visszaviheti a terméket a vásárló, de nem, vagy nem annyi pénzt adnak vissza. Előfordult úgynevezett agresszív kereskedelmi gyakorlat is, amikor bizonyíthatóan pszichés nyomásgyakorlással próbálták rávenni az embereket a vásárlásra" - hangsúlyozta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.
Hanganyag: Kálló Izabella