Trócsányi László igazságügyi miniszter a budapesti Clark Ádám téren tartott megemlékezésen hangsúlyozta, nemet kell mondanunk a totalitárius eszmékre és gyakorlatokra, és igent az alaptörvényben foglalt értékek érvényesülésére. Úgy fogalmazott: a totalitárius rendszerek "nemcsak erőszakot tesznek az ember fizikai valóságán, hanem megpróbálják elaltatni vagy becsapni a lelkiismeretét".

Krasznay Béla, a Recski Szövetség Egyesület országos elnöke az eseményen arról beszélt: mivel a történelem során azok a nemzetek maradtak fenn, amelyeknek fiai hajlandóak voltak akár életüket is feláldozni a hazáért, az övéikért, a magyarságnak is mérhetetlen véráldozatot kellett fizetnie az elmúlt 1100 évben.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben kijelentette, az embertelen, ezért istentelen diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében. A község római katolikus templomában tartott eseményen azt mondta, a történelem "szemétdombjára" került a Szovjetunió, "a bolsevik ateizmus birodalma", de az elmúlt negyedszázadban megjelent visszaemlékezések és emlékiratok továbbra is a magyarság elé vetítik a kommunizmus rémtetteit.

A kereszténydemokrata politikus korábban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson, a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye új zarándokközpontjának ünnepélyes avatásán hangsúlyozta, az ateizmusra és istentelenségre épülő kommunizmus árnyékában a zarándokközpont átadása szimbolikus jelentőséggel bír. Helyreállt a dolgok normális rendje, azaz együtt van az egyház, az állam, a megye és az önkormányzat, illetve együtt vannak a magyarországi és az erdélyi magyarok - fogalmazott.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint bárhogyan fordul a világ, "tudnunk kell, melyek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodunk". A tárcavezető ezt a fővárosi KDNP által a kommunizmus áldozatainak emlékére szervezett megemlékezésen mondta, majd felidézte: a kommunizmusnak egymillió halottja volt Kelet-Európában, és felmérhetetlen azok száma, akik árván maradtak, derékba tört az életük.

Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője a budapesti gulágemlékműnél azt mondta: a kommunista vezetők mind felelősséggel tartoznak a gulágért, ezért nem engedhetjük, hogy bármely intézmény Magyarországon egy kommunista nevét viselje. Hangsúlyozta: nem engedhető meg a bűn relativizálása és bagatellizálása. Kiemelte azt is, hogy a bűnöket nem az orosz nép, hanem a kommunisták követték el.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az Országházban rendezett, Trauma és tabu - málenkij robot 1944/45-2014/15 emlékkonferencián kiemelte, a polgári Magyarország nem képzelhető el anélkül, hogy az ország ne emlékezzen és ne emlékeztessen a diktatúra áldozataira, a málenkij robotra elhurcoltakra, a kényszermunkatáborokban életüket vesztettekre vagy az '56-os forradalom vérbefojtásának áldozataira.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Országház épületében rendezett konferencián rámutatott arra, hogy a kollektív felelősségre vonás, az etnikai tisztogatás és a tömeges kényszermunka a szovjet rendszer lényegéhez tartozott. A történész kitért arra is, hogy a harcok alatt és után 700 ezer magyart kényszerítettek lágerekbe, ahonnan - a kemény rabszolgamunka, a nélkülözés és a betegségek miatt - mintegy 300 ezren nem tértek vissza.

Páva Zsolt, Pécs Fidesz-KDNP-s polgármestere a baranyai megyeszékhelyen tartott megemlékezésen azt mondta, a kommunizmus egy olyan ideológia volt, amelyik totális értelemben tagadta a legelemibb emberi szabadságértékeket és a demokratikus értékrendet.

A KDNP közleményében azt írta: levélben tesznek javaslatot Budapest önkormányzatának arra, hogy "látható alakot" ölthessen a főváros közterein, illetve az online világban Boldog Sándor István emléke. A szalézi szerzetes szegény sorsú munkásfiatalok hitoktatója és nevelője volt. Tiltott tevékenysége miatt illegalitásba kényszerült, 1952-ben letartóztatták, koncepciós perben kötél általi halálra ítélték, a halálos ítéletet 1953. június 8-án végrehajtották. 2013-ban boldoggá avatták.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke Gyömrőn arról beszélt: a kommunizmusnak nemcsak az ideológiai okokból meggyilkolt ártatlan emberek és azok hozzátartozói, hanem bizonyos értelemben "mi, mindannyian az áldozatai vagyunk, mert még mindig él bennünk a zsigeri félelem".

Az LMP a párt társelnöke, Szél Bernadett által jegyzett közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy szerintük az 1947-ben a Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla emléke megérdemli, hogy szobra ismét eredeti helyére, a Kossuth térre kerüljön.

A Terror Háza Múzeumban péntekig tartanak rendhagyó történelemórákat diákoknak, és protokollmentesen, mécsesgyújtással lehet tisztelegni a meghurcoltak emléke előtt.

A Clark Ádám téren a kommunista rezsim Budapestjét "a boldog békeidők" és a 20-as, 30-as évek városképével és hangulatával szembeállító, az MTI archívumából válogató fotókiállítás nyílt.

Az Országgyűlés 2000. június 13-ai döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.