Bár Románia jobb minősítéssel szerepel a nemzetközi hitelminősítőknél, mint Magyarország, mégis minimális a különbség a két ország deviza-államkötvényeire számított kamatfelárak között - mutatott rá Barcza György, az Államadósságkezelő Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Tehát azt is mondhatnám, hogy lényegében a piac már a felminősítést azt beárazta, tehát ilyen értelemben a hitelminősítők le vannak úgymond maradva a piac mögött, mert a piac már legközelebb Magyarországhoz egy jobb hitelminősítésű országot áraz. A magyarhoz hasonló minősítése például Horvátországnak van, de hozzájuk képest jóval alacsonyabb ez a bizonyos devizában mért kamatfelárunk, tehát a horvát állampapírok kamata az 1-1,5 százalékkal magasabb euró állampapírok kamata, mint a magyaré."

Barcza György úgy vélte, hogy a hitelminősítők a banki különadó csökkentésekor, így a jövő évi adótörvények őszi elfogadásakor javíthatnak Magyarország besorolásán.

Az Államadósságkezelő Központ vezérigazgatója kitért arra is, hogy az intézmény idén nem tervez devizakötvény-kibocsátást, mert meglévő eszközeivel elegendő forráshoz jut, jövőre viszont 5,5 milliárd eurónyi adósság futamideje jár le, ami miatt el kell gondolkodni, hogyan lehet újrafinanszírozni ezt az adósságot, ezért várható devizakibocsátás és nem is csak dollárban vagy euróban.

"Itt például nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy adósságcserét tudunk végrehajtani, tehát a lejáró, akár a jövő évben lejáró adósság ellenében, meghirdetünk mondjuk hosszabb lejáratú állampapírokat, devizában akár és így a jövő évi - mondjuk így: - adósságpúpot azt egy kicsit kisimítjuk."

Ebben az évben egyébként majdnem 2 milliárd eurónyi, lejáró adósságot törleszt az Államadósságkezelő Központ - tette hozzá Barcza György.


2014-ben a magyar államadósság szerkezetében a deviza aránya annak ellenére tudott csökkenni, hogy a forint árfolyama gyengült, ami ez ellen hatott. Végül 40 százalékról 37-re mérséklődött ez az arány - mondta Barcza György.

"Ami talán még fontosabb: a lakossági vásárlás továbbra is erős maradt, ahogy 2013-ban, ez 2014-ben is kitett 700 milliárd forint új lakossági állampapír tulajdont, ez nagyságrendileg kiteszi a költségvetés hiányát. Ez azt jelenti, hogy az ország most már a költségvetési hiányt belföldről finanszírozza, tehát a külföld felé nem nő az adósság, sőt megpróbáljuk ezekből a forrásokból még törleszteni is."

A lakosság körében a válság óta megnőtt az állampapírok iránti kereslet, ez részben a befektetési forma biztonsága miatt van, részben pedig az alacsony banki betétkamatok okozzák - mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.

"Eléggé az inflációval együtt a banki kamatok, a betéti kamatok többnyire 1-2 százalék közötti szinten vannak, ehhez képest mi tudunk a lakosságnak egy versenyképesebb, 3-4 százalék közötti kamatszintet ajánlani."

Az államadósság számításának módjával kapcsolatban Barcza György arról beszélt, jelenleg sehol nem készülnek olyan számítások, hogy mekkora az adósság az állami vagyonhoz képest, pedig a hitelek egy része erre megy el.

"Például a magyar állam megvesz valamilyen bankot, energiapiaci szolgáltatót, közvetítőt, akkor vagyonra tesz szert, vagy felhozhatjuk a paksi bővítést, ott fölvesz a magyar állam egy jelentős összegű devizahitelt, de ebből építkezik, vagyon keletkezik a másik oldalon, ez igazából nincs kimutatva és egymással szembeállítva."

Ebben az esetben hiába keletkezik vagyon, pusztán az adósság jelenik meg a kimutatásokban, holott az állam ezzel a tartozással nem szegényedik, hanem éppen ellenkezőleg: gazdagodik - mondta Barcza György.