Az olimpia megrendezésére alkalmas az ország jelenlegi költségvetési struktúrája a koordinált állami beruházások lebonyolításának lehetőségével - mondta a hétfőn elfogadott 2015-ös büdzsével kapcsolatban Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, a Budapesti Olimpiai Mozgalom támogatója az Inforádió Aréna című műsorában.
"Sok minden más szempontból kritikus a költségvetés, de a jelenlegi költségvetési gazdálkodásnak, és egyébként a gazdaságpolitikai gondolkodásnak is az a logikája, hogy lehetőleg minél több dolgot oldjon meg az állam, minél nagyobb arányú legyen az újraelosztás, minél több adóbevételből minél inkább saját maga döntse el, hogy mire fordít".
Ez a logika elsősorban válságkörülmények között lenne érthető - tette hozzá Oszkó Péter.
"A jövőre nézve is sok kritikus kérdés adódik szerintem abból, hogy ilyen mértékű újraelosztás mellett ilyen széleskörű állami beavatkozással működik ma a magyar gazdasági modell. Azt gondolom, hogy ez rövid távon jelent megoldásokat, vagy olykor csak látszatmegoldásokat, és hosszú távon strukturális problémákat okoz".
A volt pénzügyminiszter szerint azért vált megfontolható realitássá az olimpia hazai megrendezése, mert a NOB reformprogramjával olcsóbbá válhatnak a játékok, olyannyira, hogy azt még Magyarország is képes lehet finanszírozni.
"Magyarországon zajlik egy csomó olyan infrastrukturális fejlesztés egyébként, amit - bocsánat ha cinikusan fogalmazok - nem is baj, ha értelemmel töltünk ki. Még az is elképzelhető, hogy ha a mostani fejlesztési terveket megnézem, hogy ahhoz képest egy 2024-es olimpia már elviselhető mértékű plusz infrastrukturális beruházási igénnyel járna. Ilyen módon lehet, hogy ki lehet számolni, hogy ha ezt felvállalja a költségvetés, az már olyan növekedési előnyökkel jár, hogy érdemes megcsinálni".
Egy ilyen dologba csak akkor szabad belemenni, ha előre látjuk, hogy egy ilyen beruházásnak milyen kedvező pozitív hatásai lehetnek, és hogyan térülhet meg.
"Csak azért, hogy olimpiánk legyen, azért nem érdemes sok költségvetési pénzt elkölteni" - tette hozzá Oszkó Péter.
Bienerth Gusztáv a Roland Berger elnöke, a Budapesti Olimpiai Mozgalom egyik alapítója azt mondta, a többletberuházások kiadásait nullára csökkentené, csak az ideiglenes kapacitásokra és létesítményekre költene.
"A kérdés számomra a megváltozott keretfeltételek mellett az, hogy nullára leszorítani azt, amit csak az olimpia miatt csinálunk meg, akár sportvonalon, akár országos közlekedési infrastruktúrában. Esetleg bizonyos későbbi fejlesztéseket előbbre hozni, és ez lenne a garancia arra, hogy alapvetően a költségek nem szaladnak el, és ez egy fenntartható és az utóhasznosítás tekintetében egy példaértékű vállalkozás tud lenni".
Bienerth Gusztáv példaként említette, hogy 210 millió dollárt meg lehetne azon spórolni, hogy ha a vadvízi evezés létesítményét nem építenék meg Magyarországon, hiszen később teljesen feleslegessé válna, helyette - egy megállapodással - Szlovákiában, a Tátrában szerveznék meg a magyar olimpia ezen versenyét. A 2024-es rendezési szándékot 2015 augusztusáig kell jelezni, addig azonban aktualizálni kell a korábban készült megvalósíthatósági tanulmányt és a számba jöhető sportlétesítmények olimpiai alkalmasságát is meg kell vizsgálni - hangzott el az Inforádió Aréna címmű műsorában.
A Roland Berger elnöke, a Budapesti Olimpiai Mozgalom egyik alapítója arról is beszélt, hogy a NOB reformprogramja után Magyarország számára is lehetőség nyílhat egy olimpia megrendezéséhez, hiszen nem egy városban koncentrálódnak az események, a vizes események és a 28 világbajnokság , így nem egy városban és annak 50 kilométeres körzetében kell az olimpiát megrendezni.
Bienerth Gusztáv szerint itthon már az elmúlt években is törekedtek a megfelelő létesítmények építésére és előkészítésére.
"Ezután semmi olyat nem szabad építeni, ami a jelenleg ismert olimpiai követelményeknek nem felel meg vagy nem alakítható át ideiglenes kapacitással, hogy megfeleljen. E tekintetben a gondolkodás olyan, amilyennek kell lennie, és nem elölről kell kezdeni és újra felépíteni ezeket a létesítményeket.
Oszkó Péter megjegyezte, hogy a korábban talán túlzottan is merész tervek most az ország előnyére válhatnak.
"Mi Pekinggel, Londonnal nyilvánvalóan nem voltunk versenyben. Viszont az a körülmény, hogy ez a gondolkodás Magyarországon 2002 óta zajlik, és 2006 óta frissült, és az azóta zajló fejlesztésekbe beépült, és ráadásul már részletes tanulmány szinten a legfontosabb struktúrák, a legfontosabb összefüggések, a legfontosabb együttműködések kialakultak, az azt jelenti, hogy ha 2015 szeptemberére hozzánk hasonlóan sokan el akarják dönteni, hogy neki akarnak-e futni ennek a feladatnak, olyan közép méretű nagyvárosok, mint Budapest, akkor hozzájuk képest mi előnyben vagyunk. Mert mi jó 10 éve gondolkodunk azon, hogy hogyan lehetne olimpiát megcsinálni".
Bienerth Gusztáv kitért arra, hogy az Európába visszatérő első olimpiai játékok megrendezését kell Magyarországnak megcéloznia.
"Kész kell lenni akár 2024-re, akár 2028-ra, feltéve, ha az a döntés születik, hogy kandidálunk".
Hanganyag: Hlavay Richárd