Az amerikai kormány felülvizsgálja és enyhíti a kelet-európai export-tilalmakat. Különösen azok az országok - elsősorban Magyarország - számíthatnak a korszerű termékekre, technológiákra, amelyek vállalják, hogy azokat nem adják tovább. Erről beszélt szombati tévé-nyilatkozatában Robert Mosbacher amerikai kereskedelmi miniszter. Mosbacher elismerte, hogy élénk vita zajlik a kereskedelmi és védelmi minisztérium között abban, hogy mely termékek stratégiai jelentőségűek és így nem adhatók el Kelet-Európában. A miniszter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is első helyre teszi biztonsági meggondolásait, így a Cocom, a stratégiai exportot ellenőrző nemzetközi testület fennmarad, de csökkentik majd a tilalmi listát, elhagynak onnan például bizonyos híradástechnikai eszközöket.
Harmadik évébe lépett a palesztin felkelés az Izrael által megszállt területeken. Ebből az alkalomból Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője kijelentette, hogy a felkelés mindaddig folytatódik, amíg meg nem valósul a száműzetésben működő palesztin parlament által tavaly kikiáltott, de mindeddig csak papíron létező palesztin állam.
Az oktatási intézmények jelenleg nem tudnak eleget tenni annak a fokozott társadalmi igénynek, hogy az orosz nyelv helyett mindenütt vezessék be nyugati idegen nyelvek tanítását is. Ezt fogalmazták meg a felszólalók a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vitafórumán. Jóllehet az iskolák többsége szívesen változtatna a nyelvoktatási rendszeren, ehhez sem kellő számú oktató, sem elegendő tankönyv nincs. Budapesten az országos átlagnál jobb a helyzet, jelentős konfliktust okozhat azonban, hogy az iskolák mára minden lehetséges tartalékukat felélték, és sok intézményben a tanárhiány miatt jövőre várhatóan vissza kell fogni a következő új osztályok indítását. A feszültség két év múlva enyhülhet, amikor a jelenleg átképzésen részt vevő pedagógusok már bekapcsolódnak az oktatásba.
A Tisza dombrádi szakaszán az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei robbantással lazítják a folyó jegét. Erre azért van szükség, mert Tiszacsermelynél másfél kilométernyi, 3-4 méter magas jégtáblákból álló torlasz keletkezett, ami miatt nem tudták a dombrádi ponton-híd részeit védett kikötőbe szállítani. A híd darabjait mindenképpen el kell távolítani a mederből, mert különben a jég kárt okoz bennük.
További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.