Folyamatosan dolgoztak a tűzoltók a kidőlt fák eltávolításán Pest megyében és az ország több településén. Továbbra is kritikus a helyzet Dobogókőn. Az egész napos elzártság után elérhető viszont Nagykovácsi, miután az odavezető utat megtisztították a kidőlő fáktól. Kedd este harmincegy településen csaknem 13 ezer fogyasztónál nem volt áram, vagy akadozott a szolgáltatás a hétfő reggel óta tartó rendkívüli időjárási helyzet miatt. Budapesten belül már nincs összefüggően áram nélkül maradt terület. Az M0-s autóúton a péceli és a maglódi csomópont között teljes zárás volt az ónos eső súlyától megdőlt fák, leszakadt ágak és veszélyes villanyvezetékek miatt. Maglód térségében mindkét irányban nagy volt a dugó.
Új energiaellátási lehetőségeket kell keresni a Déli Áramlatról szóló orosz döntés után - mondta az InfoRádiónak a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a lehetőségek között említette az Azerbajdzsánból a déli folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatását. Hozzátette: ehhez meg kell építeni a szükséges észak-déli infrastruktúrát, amit a 300 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítési csomagból lehetne finanszírozni. Az orosz döntés nem érinti az MVM csoport hosszú távú elképzeléseit - jelentette ki a Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai igazgatója. Harmati György egy budapesti konferencián úgy fogalmazott: a Déli Áramlat segítette volna a hazai gáztározók direkt kihasználását.
Lezárult az Európai Bizottság magyarországi felügyeleti látogatása. A brüsszeli tájékoztatás szerint a tisztviselők üdvözölték az erős gazdasági fellendülést és az unióban a legkedvezőbbek közé tartozó, 3 százalékot jóval meghaladó magyar növekedési adatot. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a kedvező értékek részben az uniós források gyorsuló lehívásának köszönhetők, továbbá rövid távú élénkítő intézkedéseknek, amilyen például a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, a rezsicsökkentés és a közmunkaprogram. A bizottság őszi előrejelzése szerint csökkenni fog a növekedés üteme Magyarországon.
Összefoglaló jelentést készít a jövő hétre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az Alkotmányvédelmi Hivatal a Simon-ügyről. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke a testület ülése után azt mondta: tisztázni kell, vannak-e egyáltalán az ügynek nemzetbiztonsági vonatkozásai. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke ugyanakkor egyértelműnek látta a nemzetbiztonsági szálakat. Hozzátette: az ügyészség tudja, hogy miből fizette be 128 millió forintos adóhátralékát Simon Gábor, de ezt a nyomozás érdekei miatt egyelőre a bizottságnak sem árulták el. Az MSZP volt elnökhelyettesét költségvetési csalással és okirathamisítással gyanúsítják, házi őrizetben van.
Továbbra is egy 2016-os előrehozott választás megtartását tartaná célszerűnek a Demokratikus Koalíció elnöke. Gyurcsány Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában az elmúlt időszak belpolitikai eseményeire, a többi között az újpesti időközi választás MSZP-s győzelmére utalva úgy fogalmazott: megrepedt a Fidesznél a megverhetetlenség mítosza, ez pedig lehetőség az ellenzéknek és kihívás a nagyobbik kormánypártnak. A volt miniszterelnök szólt arról is, hogy az ellenzéknek kormányprogram értékű alternatívával kell rendelkeznie, de szerinte ehhez szélesebb politikai és szakértői bázis szükséges.
Megszavazta az amerikai szenátus Colleen Bell budapesti nagyköveti kinevezését. A fogadó nyilatkozatot már tavaly ősszel megadta a magyar külügyminisztérium. A támogatók demokrata párti, ellenzői pedig republikánus képviselők voltak. A szavazás előtt John McCain republikánus szenátor, volt elnökjelölt úgy fogalmazott: Magyarország egy nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek, a jelölt pedig alkalmatlan a posztra.
Január 1-jén elindulhat az új nemzetközi misszió Afganisztánban - jelentette be a NATO-főtitkára. A jelenlegi nemzetközi művelet, mandátuma az év végén lejár. Az új misszió már nem teljesít harci feladatokat. A 12 ezer fősre tervezett nemzetközi kontingens tanácsadással, képzéssel, támogatással segíti majd az afgán fegyveres erőket. Nem sokkal korábban átmeneti gyorsreagálású kontingens létrehozásáról döntött a NATO a tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli csúcsértekezletén. Az egység két napon belül bármelyik tagállamban bevethető lesz és főleg német, holland és norvég erőkből áll majd.