A titkos szavazáson 140 képviselő vett részt. Lenkovics Barnabást 132 igen és 6 nem szavazattal választották meg a testület új elnökének. A megbízatás 2015. február 25-étől érvényes.
Lenkovics Barnabás a szavazás után letette az esküt az Országgyűlésben.
Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le. Utódját három hónappal korábban meg lehet választani a testület tagjai közül az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen vokssal.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít.
Megválasztása utáni sajtótájékoztatóján Lenkovics Barnabás hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírói mandátumával együtt elnöki megbízatása is lejár, tehát az 1 évre és két hónapra szóló elnöki mandátumát egyfajta próbaidőnek tartja. Az Alkotmánybíróság kormánypártok által lecsökkentett jogköreire vonatkozó kérdésre pedig kitért arra is, hogy a személye iránti bizalom jeleként értékelné, ha a kormánypártok enyhítenék a korlátozásokat.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint Lenkovics Barnabás személyében egy olyan nagy tekintélyű jogász lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki megfelel mind a hazai és nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak.
Az MSZP bojkottálta a szavazást. A szocialista Bárándy Gergely úgy látta, hogy Lenkovics Barnabás alkotmánybíróként eddig aszerint hozta döntéseit, hogy ezekkel kedvezzen a kormánypártoknak.
A Jobbik szintén nem támogatta Lenkovics Barnabás megválasztását.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Lenkovics Barnabás szakmai felkészültségét nem vitatta, azt viszont aggályosnak tartotta, hogy az alkotmánybíró osztja a miniszterelnök, a hatalmi ágak együttműködéséről szóló nézetét.
Mindemellett Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnökké választása ellen foglaltak állást a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Magyar Liberális Párt frakció nélküli képviselői is.
Szinte napra pontosan 25 éve alakult meg az Alkotmánybíróság, 1989. november 23-án, vagyis hamarabb, mint ahogy a rendszerváltás utáni első szabad választást megrendezték Magyarországon. Eddig összesen öten töltötték be a testület elnöki tisztségét, Sólyom László, Németh János, Holló András, Bihari Mihály és a jelenlegi vezető Paczolay Péter. Stumpf István alkotmánybíró múlt héten az Inforádió Aréna című műsorában ezt mondta, az Alkotmánybíróság volt a magyar rendszerváltás zászlóshajója.
Sólyom László, aki korábban az Ellenzéki Kerekaszatal állandó résztvevője, környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója volt, 1990-től egészen 1998 végéig vezette a testületet. Az Alkotmánybíróság irányítása alatt megvizsgálta meg a rendszerváltás idején született legfontosabb törvények jelentős részét, nyilvánította alkotmány ellenesnek a halálbüntetést, ez idő alatt erősítették meg az alkotmányos alapjogokat. Mandátuma lejárta után egyetemi tanárként dolgozott, majd 2005 és 2010 között a Magyar Köztársaság harmadik elnöke volt.
Utódja Németh János 1998 novemberétől 2003 nyaráig töltötte be az Alkotmánybíráság elnöki tisztségét. Az 1933-as születésű jogtudóst korábban, 1990-ben a frissen alakult Országos Választási Bizottságelnökévé választották, majd 4 évvel később megerősítették tisztségében. Az OVB ebben az időszakban több, a választási eljárást megszilárdító állásfoglalást hozott. 1997-ben hétpárti konszenzussal választották alkotmánybírónak, röviddel ezt követően pedig elnöknek. 2003-ban a 70 éves korhatár elérése miatt távozott a testületből, utódja Holló András akkori elnökhelyettes lett.
A jogász 1990 és 1996 között az Alkotmánybíróság első főtitkára volt, majd 1996-tól egészen múlt évig tagja. Kétszer, 1998 és 2003 között, valamint 2008 és 2013 között a testület elnökhelyetteseként dolgozott. 2005. novemberében lejárt kilencéves alkotmánybírói mandátuma, ezzel elnöki megbízatása is megszűnt, ám két nappal később az Országgyűlés újabb kilenc esztendőre alkotmánybíróvá választotta. 2013-ban 70. életévének betöltésekor távozott a testületből.
A vezetői székben még 2005-ben Bihari Mihály követte, aki 1999 és 2008, majd 2010 és 2013 között, 70. születésnapjáig volt a testület tagja. 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselő volt, megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, amelynek 1989-től alelnöke, 1992-1994 között elnöke. Az MTA Politikatudományi Bizottságának alapító tagja, alelnöke, volt elnöke. Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság jelenlegi, ötödik elnökét 2008 júliusában választották a testület vezetőjének. Elnöksége idején vont meg jogköröket a parlament az Alkotmánybíróságtól, erről is beszélt a testület vezetője 2013 elején az Inforádió Aréna című műsorában.
Paczolay Péter 1990. január 1-jétől az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 1996 novemberétől a testület főtitkára volt. 2000 augusztusától a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője, 2005 augusztusától pedig vezetője volt. 2006 februárjától az Alkotmánybíróság bírája, 2007 márciusa és 2008 júliusa között a testület elnökhelyettese. 2005 óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának magyar tagja, 2009 és 2011 között a Bizottság alelnöke volt, 2013 októbere óta a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke. Kilencéves alkotmánybírói hivatali ideje, így elnökségének mandátuma is jövő év február 24-én elején jár le.