70 éve állították fel a pesti gettót

Infostart
2014. november 29. 14:05
Ma 70 éve állították fel a Pesti gettót, ez alkalmából kettős kiállítás nyílt a Klauzál téren. Bársony István építész, a Pesti gettó emlékezete című kiállítás kurátora az InfoRádiónak elmondta: a tárlat a helyszínválasztáson túl időtartalmával is emléket állít a gettó lakóinak, hiszen a pesti gettó 1944. november 29-től 1945. január 18-áig állt.

A Klauzál téren szabadtéri kiállítással emlékezik meg Erzsébetváros és az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár a pesti gettó felállításának 70. évfordulójáról. A teret, amelyet ma már romkocsmák határolnak, és ahol park, gyermekjátszó, valamint sportpályák kapnak helyet, 1944-től temetőként használták. A gettó lakói hantolták el itt kényszerből halottaikat, a tömegsírokat a felszabadulás után számolták fel.

Bársony István, a kiállítás egyik kurátora az InfoRádiónak elmondta, a tárlat a különös helyszínválasztáson túl időtartalmával is emléket állít a gettó lakóinak, hiszen a pesti gettó 1944. november 29-től 1945. január 18-áig állt, most a Holokauszt Emlékév 70. évfordulójának alkalmából ezt az időtartalmat kihasználva mutatják be a páros kiállítást.

A pesti gettó emlékezete című Klauzál téri installáció két különböző, de egymást kiegészítő emlékezet-koncepcióval állít mementót a budapesti gettóban 70 évvel ezelőtt lezajlott események előtt.

A magyar, amerikai, izraeli és német forrásokból összeállított történeti kiállításon még soha nem látott, megdöbbentő képek és dokumentumok jelennek meg a gettó áldozatairól, tömegsírjairól, temetkezéséről, a gettólakók kivonulásáról.

Emellett a Trauma - Tér - Terápia alcímet viselő kortárs képzőművészeti kiállításon a művészek Holokauszt reflexiója a művészi átírás, szubjektív átértelmezés lehetőségeit használja. A kiállító művészek a Holokauszt utáni "harmadik generáció" tagjai, akinek bár egyéni és örökölt emlékei sokfélék lehetnek a személyes, családi érintettségtől egészen a csupán "tananyag-ismeretig", tágabb értelemben vett kulturális identitásuknak mégis szerves részét képezi a Holokauszt traumája és az arra adott, önvizsgálatból fakadó egyéni vélemény.

A művészek és generációjuk számára ez a városi színhely, a Klauzál tér és környéke egyszerre jelent többet és mást is, mint történelmi emlékhelyet. A távoli- és a közelmúlt illetve a jelen egymásra rakódott rétegeinek vizsgálata és újrafelfedezése fogalmazódik meg a kiállított művekben, miközben mesélnek a gettóról, a Holokausztról, a Klauzál tér múltjáról, jelenéről és mindenek előtt a jövőjéről.

A két kiállítás a Klauzál téri installációban fonódik össze. Bársony István építész-kurátor az InfoRádió kérdésére elmondta, hogy a kreatív eszközökkel megoldott térleválasztás egy meglévő sportpálya határoló elemeit használta föl, hogy lekerítsen egy belső udvart, ahol a megrázó történelmi tablók egy kültéri kiállításon látogathatók. A kortárs, fiatal művészek alkotásait pedig temperált, zárt térben mutatják be az udvar közepén. Így bár elkülönül a két kiállítás, a valós események és az ezekre született kortárs reflexiók tárlata, de a sportpálya lezárásával, az egységes homlokzati elem kialakításával a két válogatást összefogják.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást