"Egyetértünk mi a kórházszövetségben is nagyon azzal az egészségpolitikai szándékkal, hogy a magán-egészségügynek és az állami közellátásnak élesen el kell válnia. Mi úgy gondoljuk, hogy lehetséges legyen állami intézményben, különválasztás mellett, a párhuzamos működtetése a magánnak és a közellátásnak. Nyilvánvaló, hogy a következő időszak program- és stratégiaalkotása, az ehhez társuló jogszabályok fogják megmutatni, hogy pontosan milyen értelmet is kap ez a kérdés, hiszen nagyon sok területet érint. Mi szakmai szervezetként készséggel állunk egy párbeszéd elé, hol érdemes ezt a határt meghúzni" - fogalmazott Velkey György.
A Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: "nagyon sok függ attól, hogy milyen feltételeket tud az állami egészségügyi ellátás teremteni a maga rendszerében. Jelen pillanatban az állami egészségügyi ellátás nem képes versenyre a magánellátással, például a munkatársak megtartása szempontjából, nagyon alacsonyak a bérek a közellátási rendszerben. Ha az egészségpolitika ezt következetesen végig akarja csinálni, akkor muszáj, hogy nagyon megerősítse a közellátást. Ha ez megtörténne, erős és forrásokkal ellátott közellátás alakulna, abban az esetben el lehet jutni ezen az úton elég messzire, ha a közellátás biztonságát így nem lehet garantálni, akkor azt gondolom, hogy óvatosabb lépéseket szabad csak tenni."
"Itt az ideje, hogy a rendetlenségeket és a "szürke zónákat" kifehérítsük. Szükséges, hogy világos rendet teremtsünk, a külső magán-ellátások és a kórházak, közellátó intézmények kapcsolatában is, hiszen az egyes vizsgálatok, a szövődmények elhárítása sokszor a közellátásra terhelődik. Akármennyire is válik külön a magán és az állami ellátás, ezt a folyamatot végig kell vinni, nagyon lényeges ez az intézménynek, az ellátóknak és az ellátottaknak egyaránt, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a pillanatnyi érdek az a szürkeség fenntartása egyes szereplőknek, valójában ez mindenkinek közös érdeke" - jelentette ki Velkey György.
A Magyar Kórházszövetség elnöke jelezte, a magán-ellátásból származó plusz bevétel hiánya akkor nem fog fájni a kórházaknak, ha ez valamilyen módon kompenzálódik, ha a közellátás megerősödik, hiszen az intézmények azért kényszerültek arra, hogy magán-ellátásokat alakítsanak ki, hogy a költségvetésüket megpróbálják egyensúlyban tartani, hiszen évek óta nagyon forrásszegény rendszerben dolgoznak az egészségügyi szolgáltatók. Hozzátette: "azért is szükségesek voltak ezek a lépések, mert az orvosokat, szakápolókat úgy tudták megtartani, ha valamilyen extra bevételi lehetőséget biztosítottak nekik, lehetőleg a saját kórházaikban, hiszen így lehetett a rendszer átláthatóságát biztosítani. Ha ez megszűnik, a kieső tételeket és biztonsági elemeket feltétlenül valamilyen módon pótolni kell. Az ilyen ellátások bevétele a közellátásnak is egyfajta erősítését szolgálta, hiszen a kórházi büdzsé növekedése, a közfinanszírozott betegek ellátásában jelentett biztonságot."
"A következő évi költségvetési tervezetben nem látjuk azt, hogy a közintézmények megerősödéséről szó lenne, ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy forráscsökkenésről nincsen szó, 14,4 milliárd forinttal növekszik a gyógyító-megelőző kassza, amiben az alapellátás emelésén túl vannak még biztató tételek, gondolok az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál megjelenő 900 millió forintra, ami a szakorvos képzés megerősítésére szolgál. Összességében azonban a kórházakba és a szakellátó intézményekbe sajnos nem jut több pénz a mindennapos tevékenységre, és nem látjuk jelenleg a fedezetét a béremelésnek sem, bár szóban elhangzott, hogy feltétlenül szükséges. Vannak pozitív elemek, de áttörően javuló költségvetésről semmiképpen nem beszélhetünk" - foglalta össze Velkey György.
Hanganyag: Gál Ildikó