1989. november 10. - Németh Miklós kormányfő bejelentette: a kormány párbeszédet kezdett a pártokkal egy gazdasági feladatokkal foglalkozó nemzeti kerekasztal megalakításáról, valamint az általános választások időpontjának kitűzéséről.
1989. november 10. - A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozást rendelt el Mindszenty József néhai esztergomi érsek és társai ügyében, miután az 1949. évi bűnügy iratanyagát felülvizsgálva megállapította, hogy a népbíróság törvénysértéseket követett el.
1989. november 10. - A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöksége leszögezte: a köztársasági elnököt még a parlamenti választások előtt, közvetlenül kell megválasztani. Közölték: vagyonjogi kérdésekkel kapcsolatban nem kívánnak tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem, a párt működéséhez nem feltétlenül szükséges ingatlanok kezelői jogát visszaadják az államnak.
1989. november 11. - A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) ülésén lemondott Nagy Imre elnök, Kracsun Csaba alelnök, a januárra tervezett országos gyűlés előkészítésére nyolctagú ügyvivői testület alakult.
1989. november 13. - Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal államtitkára úgy nyilatkozott, hogy kritikus az ország pénzügyi helyzete: a vállalatok 60-65 milliárd forinttal tartoznak egymásnak, a külső fizetési mérleg kétszer rosszabb a vártnál, a szocialista országokkal szembeni kereskedelmi aktívum négyszerese a tervezettnek.
1989. november 13. - Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelentette, hogy fokozatosan bevezetik a tandíj-kötelezettséget, de ezzel párhuzamosan ösztöndíjrendszert is kidolgoznak.
1989. november 14. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöksége a november 26-ára négy kérdésről kiírt népszavazás bojkottálására hívta fel tagjait és szimpatizánsait.
1989. november 14. - Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. - a kereskedelmi bankok közül elsőként - magánbefektetőknek is lehetővé tette, hogy megvásárolják a részvényeit.
1989. november 14. - Megalakult a Páneurópai Unió magyar szekciója. (Az 1923-ban életre hívott szervezet a második világháború előtt már tevékenykedett Magyarországon.)
1989. november 14-16. - Horn Gyula külügyminiszter Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén benyújtotta Magyarország tagsági kérelmét.
1989. november 15. - Befejeződött a munkásőrség fegyvereinek elszállítása a honvédségi raktárakba. A 617 hivatásos munkásőr fele nyugdíjba vonult, jó néhányan a rendőrségnél, a honvédségnél, valamint a büntetés-végrehajtásnál helyezkedtek el.
1989. november 15. - Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára az Országgyűlés illetékes bizottságának ülésén a kormány által 1990-re tervezett népszerűtlen intézkedéseket jelentett be: az élelmiszerárak 15-18, a háztartásienergia-költségek 25 százalékkal emelkednek. A víz- és csatornadíjak támogatását harmadára akarják csökkenteni, a lakbéremelésnek pedig csupán a mértéke kérdéses.
1989. november 15. - Bejelentették, hogy az egyesült államokbeli General Electric Lighting 150 millió dollárért megvásárolja a Tungsram Rt. részvényeinek 50 százalékát és még egy részvényt, majd átveszi a közös vállalat vezetését.
1989. november 15. - Az amerikai szenátus elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Magyarországnak három éven keresztül 81 millió dolláros támogatást nyújt a gazdasági reformok végrehajtásához.
1989. november 16. - A Minisztertanács elfogadta közigazgatási deregulációs programját, határozott a jogszabályok számának csökkentéséről, javasolta az Országgyűlésnek munkaüggyel foglalkozó minisztérium létesítését, egyidejűleg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetését. A kabinet jóváhagyta az egyéni vállalkozásokról és az értéktőzsdéről (többek között az értékpapír-felügyelet bevezetéséről) szóló törvénytervezetet. A kormány kezdeményezte a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó magyar-szovjet egyezmény felfüggesztését, a beruházás leállítását. Megszüntette a népi ellenőrzés intézményét, valamint hatályon kívül helyezte a Magyar Posta monopóliumát a telefonrendszerek működtetésében.
1989. november 16. - Benyújtotta lemondását Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, aki 1978 óta töltötte be ezt a posztot.
1989. november 16. - Budapesten megalakult a SZOT-ba tömörült szakszervezetek új testülete. A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa alakuló ülésén elutasította a kormány hároméves gazdasági programját és az adórendszer tervezett módosítását.
1989. november 16-17. - Budapesten tárgyalt Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke és Roland Dumas francia külügyminiszter, az EGK Miniszteri Tanácsának soros elnöke, hogy a pénzügyi segítségnyújtás érdekében felmérjék a magyarországi helyzetet.Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 10. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt (BKP) Központi Bizottságának ülésén valamennyi párt- és állami funkciójáról lemondott Todor Zsivkov államfő, pártfőtitkár, aki 1954 óta volt a kommunista Bulgária első embere. Helyére Petar Mladenov külügyminisztert választották meg.
1989. november 10. NDK: A keletnémet Kereszténydemokrata Unió (CDU) Lothar de Maiziere-t választotta a párt új elnökévé a lemondott Gerald Götting helyébe, aki 1966 óta volt hivatalban.
1989. november 10. SZOVJETUNIÓ: Heves összecsapásra került sor a rendőrség és tüntetők között Kisinyovban, a Moldavai SZSZK fővárosában. A többezres tömeg azért tiltakozott, mert a rendőrség november 7-én megpróbálta megakadályozni, hogy a népfront külön rendezvényt tartson november 7-én. A városban másnap gyülekezési és kijárási tilalmat vezettek be.
1989. november 10. SZOVJETUNIÓ: Hungarológiai központot avattak Ungváron, a szocialista országokban ez volt az első ilyen intézmény.
1989. november 10. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának Politikai Bizottsága az ukrán pártvezetés kérésére az 1986. évi csernobili tragédia következményeinek felszámolását vitatta meg.
1989. november 11. CSEHSZLOVÁKIA: A nem hivatalos csoportok közül elsőként a két évvel korábban alakult Demokratikus Kezdeményezés kérte politikai pártkénti hivatalos bejegyzését.
1989. november 11. LENGYELORSZÁG: Első alkalommal emlékeztek meg hivatalos nemzeti ünnepként a független lengyel állam 1918-as létrejöttéről. Ugyanezen a napon hivatalosan is újraélesztették a soha be nem tiltott Lengyel Parasztpártot (PSL), amely 1946-ban tartotta előző kongresszusát. A PSL a Szolidaritás legnagyobb koalíciós partnere, az Egyesült Néppárt (ZSL) elődje volt.
1989. november 11. NDK: Kelet-Berlinben megnyitották a földalatti vasút 1961-ben lezárt, Nyugat-Berlin területére eső 15 "fantomállomásának" egyikét. Aznapi közlés szerint 48 óra alatt 2,7 millió vízumot adtak ki az NSZK-ba, illetve a Nyugat-Berlinbe utazni kívánó keletnémeteknek.
1989. november 11. SZOVJETUNIÓ: A lett parlament határozata semmissé nyilvánította az 1939-ben aláírt szovjet-német megnemtámadási egyezmény titkos záradékait, amelyek lehetővé tették a balti államok bekebelezését. Másnap hasonló határozatot hozott az észt parlament is.
1989. november 12. JUGOSZLÁVIA: Szerbiában előrehozott helyhatósági és köztársasági parlamenti választásokat tartottak, amelyen ismét Slobodan Milosevicet választották meg a Szerb Szocialista Köztársaság Elnökségének elnökévé, most először közvetlenül, népszavazáson.
1989. november 13. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa reformprogramot fogadott el, amelynek értelmében a szervezet függetlenné válik a párttól, az államtól és a többi társadalmi-politikai szervezettől.
1989. november 13. LENGYELORSZÁG: George Bush amerikai elnök az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, a Szabadságérmet nyújtotta át Lech Walesának, a lengyel Szolidaritás vezetőjének.
1989. november 13. NDK: A törvényhozás, a Népi Kamara egy ellenszavazattal a Német Szocialista Egységpárton (NSZEP) belül reformerként ismert Hans Modrow-t választotta miniszterelnökké. Az ország számos városában ismét tüntettek a demokratikus reformokért, a szabad választásokért, a legnagyobb, több százezres megmozdulás Lipcsében volt.
1989. november 13. SZOVJETUNIÓ: Az örmény Legfelsőbb Tanács rendeletben ismerte el az Örmény Össznemzeti Mozgalmat, amely azért küzd, hogy az örmény nép maga dönthessen a Szovjetunióhoz tartozás vagy elszakadás kérdésében, módosíttatni kívánja a történelmi Örményországot kettéosztó 1921-es orosz-török szerződést, és Örményországnak követeli a Karabah hegyvidéket.
1989. november 14. SZOVJETUNIÓ: A szovjet parlament törvénytelennek minősítette és elítélte népcsoportoknak és nemzetiségeknek a sztálini személyi kultusz idején végrehajtott erőszakos áttelepítését, és kinyilvánította, hogy feltétel nélkül helyre kell állítani jogaikat.
1989. november 15. CSEHSZLOVÁKIA: Jaromír Johanes csehszlovák külügyminiszter bejelentette, hogy ha a bős-nagymarosi vízlépcső az eredeti terveknek megfelelően épül fel, Prága kész megállapodást kötni a bősi szakasz ökológiai és más jellegű garanciarendszeréről. Ha azonban Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, Csehszlovákia kártérítést fog követelni.
1989. november 15. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv parlament először tagadta meg a Jugoszláv Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa számára kért anyagi eszközöket.
1989. november 15. ROMÁNIA: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) igazgatótanácsa elítélte a román foglalkoztatási politikát, amely diszkriminatív eljárásokat alkalmazott a nemzeti kisebbségekkel szemben.
1989. november 15. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő egy felszólalásában úgy fogalmazott: a Szovjetunióban tetőfokára hágott a feszültség, végletesen kiéleződött a régi és az új ellentéte. A sztálinizmus lényegéből, humanista tartalmából forgatta ki a marxi és lenini szocializmus-koncepciót, a pangás korának fő vétke az ország technológiai visszamaradása. A peresztrojka fő irányának Gorbacsov a tulajdontól, a hatalomtól és a kultúra kincseitől való állampolgári elidegenedés megszüntetését nevezte.
1989. november 16. SZOVJETUNIÓ: Több mint tízezer orosz nemzetiségű lakos tüntetett Tallinnban, mert véleményük szerint kisebbségként hátrányos megkülönböztetésben van részük az észt nemzetiségű többséggel szemben.