"Magyarország termelési központtá tételével párhuzamosan a kormánynak fontos az, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs központtá is váljon. Ennek meg kell teremteni a törvényi, intézményi és finanszírozási feltételeit is, ezért nyújtotta be a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a törvényjavaslatot, amely létrehozza azt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amely általános felelősséggel bír és kormányzati cikluson átnyúlóan visel felelősséget a magyar kutatásért, fejlesztésért, innovációért. Létrehoz egy elkülönített állami pénzalapot, amely a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap nevet viseli majd, ilyen módon egy forrásból támogatja az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket és az innovációt. Ezen kívül koordinálja a strukturális alapokból az elkövetkező években Magyarországon a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított összegeket. Ilyen módon uniós forrásból nagyjából évi 100 milliárd forintról, magyar forrásból évi 70-80 milliárd forintról beszélünk" - hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.
Pálinkás József kiemelte az egészségipari kutatásokat, fejlesztéseket, "amihez hozzátartoznak azok az alapkutatások, amelyek a betegségek okait derítik fel, azok a gyógyszeripari kutatások, amelyek konkrét gyógyszereket fejlesztenek ki és azok az informatikai fejlesztések is, amelyek óriási lehetőségeket nyitnak meg. Fontosak Magyarország számára az energetikai, a járműipari fejlesztések, és ma az informatika a húzóágazata a gazdaságnak, Magyarország ezen a területen jól áll, és szeretnénk, ha Budapest egy szoftverfejlesztő központ lehetne. Ehhez a Magyarországon szoftverfejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó akadémiai kutatóközpontok olyan együttműködését kívánjuk létrehozni, amely Budapestet a szoftverfejlesztés világtérképére helyezi."Jelentősen több forrás jut kutatás-fejlesztésre és innovációra az elkövetkező időszakban - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
A kormánybiztos - utalva az Országgyűlésben hétfőn tárgyalni kezdett törvényjavaslatra - kiemelte: a létrejövő hivatal általános felelősséggel bír a kutatás-fejlesztésért és innovációért. Létrehozzák emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot, amelyből az alap-, és alkalmazott kutatásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet.
Pálinkás József azt mondta, hogy az intézményrendszer változatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintézetekben lévő kutatási műhelyek fenntartása továbbra az érintett fenntartók feladata lesz - tudósít az MTI.
Az alkalmazott kutatások és az innováció nem önmagáért van, hanem a gazdaságért, a gazdasági növekedésért, hogy Magyarország polgárai jobban éljenek - fogalmazott a kormánybiztos, aki kiemelte: az egész rendszer átalakítása megkerülhetetlen, s az állami és kormányzati szerepvállalás e téren alapvető feladat.
Pálinkás József hangsúlyozta: az új hivatal katalizátora kíván lenni a folyamatnak, hogy ne pusztán ágazati érdekek mentén és folyamatos átszervezésekkel történjen a kutatás-fejlesztés kezelése. A rendelkezésre álló források nominálisan is nőnek majd, és hatékony felhasználás mellett sokkal jelentősebb összegek juthatnak a tényleges kutatás-fejlesztésre.
Pálinkás József ehhez bizalmat kért a kutatás-fejlesztés szereplőitől, a vállalkozásoktól, az egyetemektől és a kutatóintézetektől egyaránt.
Kitért arra is, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) forrásai az új alaphoz kerülnek, az OTKA-iroda munkatársai átkerülnek az új hivatalba. Az OTKA a kutatástámogatás területén mind szervezetileg, mind a támogatások odaítélésében, mind a pályázati eljárásokat tekintve példamutató - állapította meg. Jelezte: a források odaítélése az OTKA eddigi, megszokott metódusa alapján történik majd, és ezt a támogatási kultúrát az egész alapnál szeretnék meghonosítani. Arra biztatott minden magyar kutatót, hogy pályázzon az OTKA-felhívásokra.
Megjegyezte: a jelenlegi kutatási és technológiai innovációs alap támogatási módja ugyanakkor gyakran zűrzavaros volt, a jövőben ahol jobb pályázatok vannak, oda jut majd több pénz. Azt ígérte: átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése.
Kurucz Éva kormányszóvivő elmondta: lezárult a társadalmi egyeztetés a kutatás-fejlesztés és innováció 2020-ig szóló fő irányairól, és ennek alapján készült el a kabinet szerdai ülése elé kerülő intelligens szakosodási stratégia. Ez a stratégia nélkülözhetetlen feltétele a 2014-20 közötti időszakban a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható több mint 700 milliárdos uniós forrás lehívásának - mutatott rá a kormányszóvivő. Ez az összeg kétszerese a korábbi támogatási ciklusban rendelkezésre álló forrásoknak.
Kitért arra is, hogy jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövő évtől fokozatosan 1,8 százalék fölé emelkedhet.
Kurucz Éva úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy Magyarország ne csak a térség termelési központja legyen, hanem kutatási és innovációs centrumává is váljon, ezzel is támogatva a hazai kkv-szektor bővülését, a foglalkoztatás növelését.
Hanganyag: Gál Ildikó