Így reagáltak a pártok a költségvetés tervezetére

InfoRádió / MTI
2014. október 30. 17:39
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a kormány jövő évi költségvetését. A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a jövő évi költségvetés miatt rosszabbul élnek majd a magyar családok, mint idén.

A Fidesz üdvözli a kormány által benyújtott 2015-ös, "a magyar családokat támogató" költségvetési javaslatot.

A párt csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a "banki elszámoltatás költségvetésének tervezete" garantálja, hogy a jövőben is több pénz maradjon a családoknál: folytatódik a rezsicsökkentés, megmarad a családi adórendszer és a gyed-extra, a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönzik, a banki elszámoltatásnak köszönhetően mintegy ezer milliárd forint járhat vissza, a törlesztőrészletek pedig akár 25-30 százalékkal is csökkenhetnek. Hozzátették: a bürokráciacsökkentés is hozzájárul majd mind a lakosság, mind a vállalkozók terheinek csökkentéséhez.

Kiemelték továbbá, hogy jövőre is folytatódik a munkahelyvédelmi akció, folytatódnak az ágazati béremelési programok, több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás, elindul fegyveres és rendvédelmi szervek tagjainak életpályamodellje, és több forrás jut az egészségügy fejlesztésére is.

A Fidesz álláspontja szerint a költségvetés stabilan tartható, a családokat támogató, a tartós gazdasági növekedést ösztönző büdzsé.


Az MSZP adóbevételi és morális szempontból is elfogadhatatlannak tartja a kormány jövő évi költségvetését, ezért azt várja a kabinettől, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot és az ahhoz tartozó adótörvényeket, dolgozza át, majd adóemelések nélkül terjessze be ismét.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a 2015-ös büdzsé "brutális" adóemelésekre, köztük az internetadóra épül, ezért tartja bevételi oldalról elfogadhatatlannak.

Véleménye szerint az internetadó korlátozza az információ- és sajtószabadságot, továbbá az emberek álláskeresési és tanulási lehetőségeit, valamint mélyíti a szegények és a gazdagok között társadalmi szakadékot és tovább mélyíti a külföldön dolgozó fiatalok és itthon maradt szüleik, nagyszüleik közötti kommunikációs szakadékot.

Az ellenzéki politikus morális szempontból is kifogásolja a költségvetést. Amíg a kormány nem hajlandó tisztázni, hogy az adóhatóság első számú vezetője érintett-e az elmúlt 25 év legnagyobb diplomáciai botrányát kísérő korrupciós ügyben, addig nem várhat tisztességes adófizetést a polgároktól - fejtette ki.

Burány Sándor szerint az adófizetési morál megingása ma az ország jövő évi költségvetésének legsúlyosabb kockázata.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a jövő évi költségvetés miatt rosszabbul élnek majd a magyar családok, mint idén - közölte az MTI-vel a párt szóvivője. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, a kormány is elismeri, hogy az emberek több adót fognak fizetni jövőre, mint 2014-ben. Hozzátette: eközben az ígértnél kisebb lesz a nyugdíjemelés.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány által számolt infláció nem valós, mert megmaradt a "világrekord" áfa, amelyet minden bevásárlásnál meg kell fizetni. Kiemelte, hogy a vállalkozások terhei ellenben olyan minimális mértékben csökkennek majd, hogy az nem segíti a gazdasági növekedést, az új munkahelyek létrehozását.

Gréczy Zsolt azt is kijelentette, hogy az a GDP-növekedés, amivel a kormány számol, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által Magyarországra hozott beruházásoknak köszönhető.

Az adatokból kiderül, hogy az "Orbán-rezsim" 20 milliárdot költ megint stadionépítésre, miközben ennyi pénzből gyakorlatilag megszüntethetnék a gyermekéhezést - hívta fel a figyelmet.

A szóvivő azt is előrevetítette, hogy "jönnek" a köztisztviselői és közalkalmazotti elbocsátások is, amelyek növelni fogják családok ezreinek kilátástalanságát.

A reklámadó és a bankadó megmarad, megérkezik az internetadó, ezek pedig tovább versenyképességi hátrányt okoznak majd, és nem segítik a befektetők megtelepedését sem, miközben ezekkel a számokkal nincs esély az egészségügy és az oktatás színvonalának javítására sem - folytatta.

2015 a magyar gazdaságnak a pangást, az emberek többségének pedig a további elszegényedést hozza - összegzett.

Az LMP szerint a jövő évi büdzsé gyorsítja az emberek elszegényedését, rontja életminőségüket és feléli a jövőt.

Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő pénteki, a beterjesztett költségvetési javaslatot értékelő sajtótájékoztatóján az adómaximalizálás évének nevezte 2015-öt.

Kijelentette: a jövő évi büdzsé az elmúlt évek megszorító politikájára épül, amikor is a kormány több százmilliárd forintot vont ki az egészségügy, az oktatás vagy a szociális ellátás finanszírozásából.

A politikus "érdekes trükknek" nevezte, hogy a kormány források nélkül ad át feladatokat az önkormányzatoknak, és a támogatás helyett a helyi adókivetés lehetőségét adja meg számukra. Példaként a segélyezés területét említette.

Szerinte az előterjesztés nem mutat utat a gazdaság fellendítése, valamint a társadalmi tőke minőségének javítása felé.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatára reagálva, amely szerint ebben a formában nem vezetik be az internetadót, azt mondta: "hisszük, ha látjuk". Leszögezte: az adót teljes mértékben vissza kell vonni.

Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője arról beszélt, hogy ha 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány jövőre, az 400 milliárd forintos pluszbevételt hoz az államnak, ennek ellenére nem emelkednek a szociális, az oktatási vagy az egészségügyi kiadások.

Kifogásolta, hogy miközben fontos, az ország fellendülését eredményező beruházások elmaradnak, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyelete alá az ideinél lényegesen több forrás kerül: 50 milliárd forintot fordíthat új stadionokra, 30 milliárdot pedig arra, hogy elkezdődhessen a Paks 2. beruházás.

A Miniszterelnökség várba költöztetésére szánt 5 milliárd forintot is felesleges kiadásnak minősítette a politikus, aki szerint nincs nyoma bürokráciacsökkentésnek sem.

Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője arról beszélt, hogy ha 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány jövőre, az 400 milliárd forintos pluszbevételt hoz az államnak, ennek ellenére nem emelkednek a szociális, az oktatási vagy az egészségügyi kiadások.