A Legfőbb Ügyészség közleménye hangsúlyozza, hogy mivel olyan bejelentés nem érkezett az amerikai beutazási engedélyek megvonásának okaként említett korrupciós vádakról, ami alapján az eljárás megindítható lett volna, az ügyészség a sajtóban megjelent hírek alapján vizsgálódott, ám nem talált olyan folyamatban lévő, vagy befejezett büntetőügyet, amely a kitiltásokkal kapcsolatba hozható lett volna.
Ezért, mivel bűnügyi jogsegély csak folyamatban lévő büntető ügyek esetében kérhető, Polt Péter egy 2008-as bűnmegelőzési egyezményre hivatkozva kereste meg Eric H. Holdert, az Egyesült Államok igazságügyminiszterét és André Goodfriendet, az államok budapesti ideiglenes ügyvivőjét és kérte minden olyan adat átadását, ezzel az ügyben kapcsolatban, amelyet lehetővé tesznek a vonatkozó jogszabályok.
A legfőbb ügyész adatkérési lehetősége az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén is szóba került. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a külügyi bizottság előtti meghallgatásán azt mondta:
"A bíróságot megelőző nyomozási szakaszban az ügyészség tud, a legfőbb ügyész tud jogsegély kérelemmel élni az Egyesült Államok megfelelő, valószínűleg az igazságügy-miniszteréhez tud élni ilyen kérelemmel."
Az államtitkár tudomása szerint azonban a legfőbb ügyész ezt még nem kezdeményezte és sajtóhírek alapján nem is fogja.
"Nyilván a legfőbb ügyésznek pontosan tudnia kell, hogy milyen ügyben kér jogi segítséget, hiszen, hogyha nem jelöli meg pontosan a bűncselekmény tárgyát és nem jelöli meg, hogy kik a feltételezett elkövetők, gyanúsítottak, akkor nem fogják teljesíteni ezt a jogsegély kérelmet. Tehát a legfőbb ügyésznek is abban a helyzetben kell lennie, hogy ezekről minimálisan, a gyanú szintjén információval rendelkezik ezekről a feltételezett bűncselekményekről."
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára aláhúzta, hogy a bizonytalanság fenntartása a magyar kormánynak sem érdeke.
"Tehát azt implikálni, hogy itt bizonyos alapvető információk elhallgatása zajlik, ez még egyszer mondom: nem életszerű."
Mindezt az Együtt-PM-et képviselő Szelényi Zsuzsanna felvetésére válaszolta az államtitkár, mert az ellenzéki képviselő úgy vélte, hogy a kabinetnek több információja van az ügyről, mint amit nyilvánosságra hoztak.
"Én azt feltételezem, hogy folyik egyébként nyomozás, én ha miniszterelnök lennék, már réges-rég megoldottam volna ezt, ez nagyon-nagyon fontos ügy, vannak lehetőségek, Répássy Róbert is elismerte."
A jobbikos Gyöngyösi Márton felvetette, hogy a beutazási engedélyek megvonása az amerikai nyomásgyakorlás része lehet, az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig a magyar kormány igyekezetét hiányolta.
"Szinte hihetetlen, hogy az Egyesült Államoknak megfelelő információi vannak erre vonatkozólag, és a Magyar Kormánynak pedig nincs."
A bizottsági ülést kezdeményező szocialista képviselők a Kínába utazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter távolmaradására hivatkozva nem vettek részt a meghallgatáson.
Október 17-én közölte az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivője, hogy országa beutazási tilalmat rendelt el korrupciógyanú miatt hat magyar közalkalmazottal vagy köztisztviselővel szemben. A magyar kormány képviselői többször is kérte az amerikai nagykövetséget, hogy bocsássa a kabinet rendelkezésére az intézkedést megalapozó információkat, az Egyesült Államok diplomatái viszont leszögezték, hogy jogszabályaik értelmében az eddigieknél több információt nem adhatnak.
Hanganyag: Sigmond Árpád