A legfontosabb hírek között számolt be a csehszlovák rádió és televízió a pozsonyi magyar-csehszlovák kormányfői találkozóról. A rádió esti kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy Ladislav Adamec és Németh Miklós az intenzív tárgyalások ellenére sem tudott megállapodni a bős-nagymarosi építkezés ügyében. Míg Csehszlovákia továbbra is tartja magát az államközi megállapodáshoz és az építkezés folytatásához, a magyar fél nem keres megoldást, viszont feltételeket szab. Magyarország hajlandó folytatni a dunakiliti-körtvélyesi tározó építését, de csak akkor, ha Csehszlovákia beleegyezik, hogy ne fejezzék be a nagymarosi szakasz építését.
Budapesten a Gólyavárban megkezdődött a Szabad Demokraták Szövetségének második közgyűlése, amelyen az SZDSZ hozzávetőlegesen 6000 fős tagságát mintegy hatszáz küldött képviseli. A tanácskozást Konrád György, az SZDSZ Tanácsának tagja nyitotta meg. Hangoztatta, hogy az SZDSZ olyan országot szeretne, amelyben liberális versenyszabályok mérik a teljesítményeket a gazdaságban, a politikában és a művelődésben egyaránt, ugyanakkor a versenyben hátraszorultakat nem rideg kiközösítés, hanem okos, figyelmes támogatás illeti meg. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta: Magyarországnak a későbbiekben a semlegesség és a teljes körű szuverenitás lehet a célja, de mint mondta, egyelőre nem tudhatjuk, hogy mikor érkezik el az erre alkalmas pillanat. Az SZDSZ második közgyűlése holnap reggel, a szervezeti kérdések megvitatásával folytatja munkáját.
Legalább ezren gyűltek össze este Románia budapesti nagykövetségének Thököly úti épülete előtt, ahol a Fidesz két tagszervezete 12 órás gyertyafényes virrasztást hirdetett meg. A megmozdulás célja, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat Tőkés László református lelkipásztorral, és rajta keresztül a kétmilliós romániai magyarsággal és Románia többi népével. Topolánszky Ákos református lelkész, a Fidesz tagja azt hangsúlyozta: Tőkés László az állami terrorral szembeni nyílt szembeszegülésével európai léptékű gondolkodást csempészett a diktatúrába. Mint mondta, Tőkés László példát mutat a kisebbségek jogainak képviseletéből.
Az NDK államtanácsának határozata értelmében közkegyelemben részesülnek azok a személyek, akik 1989. október 27-e előtt illegális határátlépést követtek el, illetve megkísérelték az államhatár illegális átlépését. Az amnesztia az október 27-e előtti tüntetések idején őrizetbe vettekre is vonatkozik. Mint a határozat szövege kimondja, nem esnek a közkegyelem hatálya alá azok a személyek, akik tettük elkövetésekor erőszakot alkalmaztak, illetve erőszakra szólítottak föl, mások életét vagy egészségét veszélyeztették, illetve fegyvert viseltek vagy veszélyes eszközzel és módszerrel követték el tettüket.
További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.