Kövér: az egész világnak bebizonyítottuk, hogy szembe lehet szállni az önkényuralommal

InfoRádió / MTI
2014. október 23. 19:33
1956-ban egy egész nemzet lázadt fel az önkényuralom ellen, bebizonyítva ezzel az egész világnak, hogy szembe lehet szállni az elnyomással - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Kapuváron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Az ausztriai Andau (Mosontarcsa) és Kapuvár város közös megemlékezésén az andaui hídnál tartottak koszorúzást és felszentelték az ott álló emlékoszlopot. A kapuvári Szent Anna templomban Kövér László, Martin Eichtinger nagykövet, az osztrák külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős igazgatója,valamint a két város polgármestere mondott beszédet.

Kövér László úgy fogalmazott: 1956 októberében szabadságunkért, függetlenségünkért, magyarságunkért és az európai keresztény értékekért harcoltunk. A jelen feladatának nevezte a család, a nemzet, a határon túli magyarok és a nyugati értékek képviseletét.

Az andaui híd a szabadságba vezető utat jelentette - mutatott rá az Országgyűlés elnöke, aki méltatta az osztrákok önzetlenségét, mikor a határon átjutó, fáradt és reményvesztett magyar embereket segítették.

Martin Eichtinger beszédében Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szavait tolmácsolva méltatta a forradalmat, és kiemelte, hogy 1956 nemcsak a mai Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű esemény, hanem fontos példa Ausztria és Európa számára egyaránt.

Hámori György, Kapuvár polgármestere arról beszélt, hogy az 1956-os magyar tragédia árnyékában egymásra találtak a magyarok és az osztrákok, nemes összefogásuk együttérzésből, önfeláldozásból és emberségből példát adott a világnak.

Peck Andreas, Andau polgármestere beszédében James A. Michenert akkori amerikai tudósítót idézve elmondta: az andaui híd Európa legjelentéktelenebb átkelője volt, azonban hirtelen a térség legfontosabb hídjává vált.

A megemlékezésen részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Hajas Gábor bécsi magyar ideiglenes ügyvivő, Ägidius J. Zsifkovics, a kismartoni egyházmegye osztrák püspöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Gabnai Sándor evangélikus esperes.

A most felszentelt, márványból készült, csaknem három méter magas andaui emlékművet Kamenyeczky István szobrász alkotta. A művész maga is részt vett az 1956-os forradalomban, alkotásai közül több Bécs köztereit díszíti.

Az osztrák-magyar határon fekvő andaui hidat az 1956-os forradalom 40. évfordulójára állították helyre és nyitották meg a forgalom előtt. A Hanság-főcsatorna fölött álló faépítmény 1956-ban, a levert forradalom után a menekülők útvonalának fontos állomása volt. Nagyjából 200 ezer magyar menekült át a hídon keresztül Ausztriába, s onnan tovább a nyugati országokba. Ezért a híd a Magyarországról Ausztriába vezető út, a szabadság szimbóluma lett. A hét méter hosszú, két méter széles hidat az osztrák és a magyar fél közösen állította helyre.

Bécsben október 23-án az Europa-Club és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala Tagegyesületei ünnepi rendezvényen emlékeznek meg az 1956-os forradalomról a Collegium Hungaricum nagytermében. Az eseményen fellép Kilyén Ilka, marosvásárhelyi Magyar Örökség-díjas színésznő, Ritziu Ilka Krisztina marosvásárhelyi színésznő és Mészáros Zoltán, a Bekecs Néptáncegyüttes szólótáncosa. A rendezvényen Gubcsi Lajos, az Ex Libris Díj alapítója adja át az elismerést a Liszt Ferenc Kórusnak. A díjat azoknak ítélik oda, akik a magyar kultúrát és hagyományokat ápolják, védik és táplálják.

Október 26-án Jánossomorján ünnepi koszorúzást tartanak, majd ezt követően október 27-én ünnepi fogadást szervez a magyar nagykövetség a Collegium Hungaricum Bécs részvételével.