Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI szerdai megkeresésére adott válaszában felidézte: a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik". A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel" - írta.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a miniszterelnök arra utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy egyeztessen az internetszolgáltató cégek vezetőivel a kérdésről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ilyen szociális adottságú országban mindenki számára olcsón kellene biztosítani a széles sávú internetet.
Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke szerda este az MTI-nek azt mondta, hogy megbeszélést folytattak Varga Mihállyal. A nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatta őket, hogy a kormány a távközlési adó kiterjesztésétől évi 20-25 milliárd forint bevétellel számol, és közölte, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira. Kövesi Gabriella kifejtette, hogy nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, mivel az adótörvényeket várhatóan már november elején tárgyalja a parlament. Elmondta azt is, hogy a szolgáltatók érdeke a javaslat visszavonása lenne, hozzátéve, hogy előzetesen semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte őket az új adóteher híre.
Tiltakozik az internetadó bevezetése ellen a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség is, és arra kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020-ra tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/másodperc sávszélességű internetszolgáltatás - olvasható a szervezet közleményében.
A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület állásfoglalásában azt írta, azért nem tartja szerencsésnek a javaslat bevezetését, mert az a kutatás+fejlesztés és a hozzá kapcsolódó találmányi önvédelem sérülésével járhat.
A javaslat visszavonására szólította fel a kormányt az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége is. Hangsúlyozták: "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz", tovább mélyítheti a digitális szakadékot, és nehéz helyzetbe hoz minden vállalkozást.
Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért a párt szerint minden eszközzel fel kell lépni ellene. Közleményükben azt írták: az internetadó súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt.
Ujhelyi István, a szocialisták európai parlamenti képviselője írásbeli kérdést nyújtott be szerdán az Európai Bizottsághoz. A politikus - aki az Európai Internet Alapítvány vezetőségének is tagja - arra vár választ, hogy a tervezett adóteher megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél, hogy nincs szükség megszorításokra, elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője közleményében azt írta: a kormány valódi célja, hogy emberek tömegei számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amelyet nem képes teljes mértékben befolyásolni.
Az Együtt-PM szövetség is elfogadhatatlannak tartja a netes adatforgalom megadóztatást. Az ellenzéki pártszövetség szerint a kormány "a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet".
A DK felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza az internetadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, mert az mind a társadalmi fejlődéssel, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy. Kakuk György, a párt elnökségének tagja szerint a javaslat elfogadása a digitális kőkorszakba vetné vissza az országot.
A Liga Szakszervezetek szintén tiltakozását fejezte ki, mert csak tovább mélyülne a szakadék a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes az adó a demokratikus alapnormának számító szabad információmegosztás és -elérés elvével.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot a tervezett adó.
A Facebookon több csoport is létrejött az internetadó bevezetése ellen, és demonstrációt szerveznek vasárnapra a fővárosban.
A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, az sms-ek és az mms-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lehet.