Mint írták, a korábbi elnök, Lovász Zoltán egészségi okok miatt a nyáron mondott le tisztségéről, azóta Agárdi Tamás látta el az elnöki teendőket. A három elnökjelölt közül Melegh Gábor a küldöttgyűlésen lépett vissza a jelöltségtől, a MISZK honlapja szerint a harmadik jelölt Turán Zsolt volt.
Agárdi Tamás 1993 óta igazságügyi szakértő.
A MISZK közleménye szerint a kamara újonnan megválasztott vezetője hangsúlyozta: "az előző évek kamarai működésének, hatékonyságának elemzése egyértelművé tette, hogy a korábban alkalmazott szakértői érdekérvényesítés átalakításra szorul. Korszerűbb módszerekre, kommunikációra, valamint intenzív, folyamatos kapcsolattartásra van szükség az igazságszolgáltatás résztvevőivel."
Agárdi Tamás arra is kitért, hogy az igazságügyi miniszter, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár eddigi nyilatkozatai alapján bízni lehet a jó irányú elmozdulásban.
"A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának felállítása, az Országos Bírósági Hivatal ez irányú törekvései is azt jelzik, hogy fontosnak tartják a szakértői terület átvilágítását, a szabályozás reformját. A MISZK mindent megtesz annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásnak, a jogkereső állampolgároknak, kirendelőknek, a peres és nemperes eljárások résztvevőinek magas szintű, megalapozott, etikus vélemények álljanak a rendelkezésére" - olvasható a szervezet közleményében.
A szakértői tevékenységgel kapcsolatos nehézségek már több mint egy éve, az ároktői banda ügyének elhúzódásával kapcsolatban nagy nyilvánosságot kaptak. A kamara tavaly októberi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ne a szakértőket szankcionálják a túlterheltségükből fakadó problémák miatt.
Idén májusban a Rezesová-perben a vádlott védelmében eljáró egyik szakértőt zárta ki a másodfokú bíróság, mert felmerült, hogy nem pártatlan. Szeptember 11-én kihirdetett jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék kilenc év börtönnel sújtotta négy ember halálát okozó ittas járművezetés miatt Eva Rezesovát. A szóbeli indoklás szerint az eljárásból pártosság gyanúja, illetve pártosság miatt két műszaki igazságügyi szakértőt kellett kizárni.
A szeptember 12-én Agárdi Tamás, a MISZK megbízott elnöke által jegyzett - a testület elnöksége által elfogadott - közlemény szerint saját kérésükre két, a Rezesová-perben korábban eljáró szakértő ügyében soron kívüli eljárást folytatnak le. Az akkori közleményben kitértek arra is, hogy a Rezesová-perből a napokban kizárt Kovács Miklós a MISZK elnökségének úgy nyilatkozott: kéri maga ellen etikai eljárás megindítását, hogy tisztázhassa a rá nézve sérelmes megállapításokat. Melegh Gábor is szorgalmazta az ellene már megindult etikai eljárás mielőbbi befejezését, és közölte, ha a szakértői, kamarai presztízs érdeke ezt kívánja, ő is kéri, hogy a MISZK elnöksége indítson ellene pótlólagos etikai eljárást.
A MISZK akkor is hangsúlyozta: évek óta eredménytelenül követelik a jogalkotótól, felügyeleti szervektől a szakértők alkalmasságának folyamatos vizsgálatát. Jelenleg alkalmasság vizsgálata nélkül fel kell venni a jelentkezőt, ha az "elhibázott koncepción alapuló" kompetenciarendeletben szerepel a diplomája. A kollégák - akik pontosan ismerik egymás tevékenységét - csak akkor tudnak lépni, ha olyan hiba történik, amelynek etikai, büntetőjogi következményei vannak. A bíróságok pedig, ha észlelik a szakértői vélemény fogyatékosságát, legföljebb azt a következtetést vonják le, hogy azt a szakértőt nem rendelik ki még egyszer - írták.
A kamarai közlemény szerint még a tagok nyilvántartása is hiányos, a jogalkotó ugyanis elvette a kamarától azt a jogot, hogy tagjairól megfelelő nyilvántartást vezessen.