Recesszióban érthető, hogy rendre felerősödnek a bevándorlás-ellenes hangok Nyugat-Európában - mondta az az Inforádió Aréna című műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyaroszági Egyetem docense. A probléma, hogy a csatlakozáskor az országok harmonizálták ugyan a munkaerő, a tőke és az áruk szabad áramlását, ám kimaradt a folyamatból a szociálpolitikai rendszerek egyeztetése. A bérek felzárkózása elmaradt, a jóléti államokat inkább leépítik, mint erősítik, így egyre nagyobb a nyomás az embereken, hogy keletről nyugatra vándoroljanak.
"Erről volt lehetőségem beszélni Günter Verheugennel, aki a bővítési biztos volt abban az időszakban, amikor Kelet-Európát felvették, és ő is úgy látja, óriási hiba volt, hogy kihagytuk a szociális dimenziót az egész bővítési folyamatból. Ennek igazából most isszuk meg a levét" - mondta.
Pogátsa Zoltán szerint a keleti országok lakói megelégelték, hogy a bérük és az életszínvonaluk nem zárkózott fel a nyugatihoz és a következő hét éves költségvetési időszakban ez a kérdéskör kerül majd a középpontba.
"Szétesnek az államaik, látszik, hogy minden országból felgyorsult a mobilitás Nyugatra, ez egyre nagyobb nyomás alá helyezi Nyugat-Európát. Megpróbálnak majd valamilyen intézményi megoldást találni arra, hogy a munkaerő szabad áramlását korlátozzák, és én még azt is megkockáztatnám, hogy akár Schengent is visszacsinálhatják. Tehát lehet itt vacakolni azzal, hogy melyik biztos milyen pozíciót kap és hány százalékkal tologatjuk el a kohéziós alap forrásait, de én azt gondolom, hogy a nagy konstrukció van veszélyben" - fejtette ki a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.
Szerinte a rengeteg pótcselekvés helyett az uniónak arra kellene választ találnia, hogy hogyan lehet azt elérni, hogy hasonló mértékű jólétű államok legyenek az 500 milliós közösségben. Pogátsa Zoltán szerint sokkal szorosabb együttműködésre van szükség például szociális területen.
A közgazdász arról is beszélt, hogy az Európai Unió döntően egy kereskedelmi szervezet, egységes belső piaccal, munka-, tőke-, szolgáltatások, és áruk szabad áramlásával, közös valutával, illetve a közösség vívmánya a schengeni övezet és némi zöld dimenzió is megjelenik a döntéshozatalokban.
"Nagyjából ennyi. És ami ezen kívül van, az nem igazán komolyan vehető. A szociálpolitika, az egészségügy, a kultúra, az oktatás tagállami hatáskör. Kínosan rosszul működik a külpolitikai dimenzió, tehát valójában az uniónak a gazdasági típusú aspektusai azok, amelyeket komolyan veszünk" - fogalmazott.
Az uniós fejlesztési pénzeknél sokkal jobban meghatározza az államok egymáshoz fűződő viszonyát a kereskedelem - tette hozzá a közgazdász.
Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott: "Magyarországot ha vesszük, mint állatorvosi lovat, a magyar gazdaságot az elmúlt 24 évben az határozta meg, hogy ide jött rengeteg külföldi működő tőke, ami azért jött ide, mert szabad tőkeáramlás volt, és azért, mert várta már a csatlakozás előtt is, hogy az áruk szabad áramlása lesz, ergo visszaexportálhatja az itt összeszerelt, olcsó munkaerővel, alacsony hozzáadott értékkel készített termékeket".
Ez Magyarország számára azért is nagyon fontos, mert a magyar az egyik leginkább nyitott gazdaság az unión belül. Az egész uniós transzfer mechanizmus, a fejlesztési pénzek a GDP-nek mindössze nagyjából egy százalékát jelentik - mondta Pogátsa Zoltán.
"Ehhez képest mondjuk a szabad kereskedelem, a tőkeáramlás a magyar gazdaság majdnem egészét meghatározza. Alig van olyan része a magyar gazdaságnak, ami ne lenne kitéve a nemzetközi kereskedelemnek, és a nemzetközi kereskedelem Magyarország esetében dominánsan az EU-t jelenti" - tette hozzá.
A közgazdász emlékeztetett rá, az uniós fejlesztési pénzek mértéke az 1980-as évek óta, amikor még alig pár szegény déli tagállam volt a közösségben nem változott, vagyis arányaiban - az állandó viták ellenére - csökkentek az elmúlt években.
Hanganyag: Hlavay Richárd