Magyarországon eddig nem publikált, ám az Európai Unió kérésére a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított adatokból, és - egyebek közt - saját méréseiből készítette a Gyerekesély Közhasznú Egyesület a Civil Jelentés a Gyerekesélyről című kiadványát. A kötet megállapításait az egyik szerző, Ferge Zsuzsa foglalta össze az Inforádiónak.
"Az európai szegénységi küszöb - ami fejenként most már 66 ezer forint - alatt él a lakosság körülbelül 16-17 százaléka és a gyerekeknek csaknem 25 százaléka. A tendencia évek óta romló, különösen a gyerekeknél" - ismertette a szociológus.
Az ország legszegényebb területei Északkelet-Magyarország és a Dél-Alföld kisebb része és a Dél-Dunántúl nagyobb része - mondta Ferge Zsuzsa.
"Magyarország szinte minden szegénységi mutatónál az utolsó két-három-öt ország között van, és a helyzetünk 2004 óta, különösen 2010 óta romló" - mutatott rá a szociológus.
A gyerekek 25 százaléka szinte mindenben hiányt szenved, a megfelelő lakhatási körülményektől - fűtetlen, víz nélküli ingatlanokban élnek -, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekig. Legfeljebb - a segélyezési akciók miatt - az alapvető ruházati cikkekben nincs akkora hiány - mondta Darvas Ágnes a kötet másik szerkesztője-szerzője, aki az okokról is beszélt az Inforádiónak.
"Az egyik a munka- és a munkahely hiánya, tehát a gyermekszegénység hátterében álló legfontosabb tényező a szülők foglalkoztatásának nagyon kedvezőtlen helyzete. A második az, hogy vannak olyan támogatási formák - családi pótlék, GYES és hasonlók - amelyek arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a gyermeknevelés költségeihez, ám ezeknek az értéke 2008 óta nem változott, vagyis legalább 25 százalékos értékvesztés van" - jelezte.
Darvas Ágnes szerint a családi adókedvezmény hatása nem érezhető a legszegényebb családoknál - a munka hiánya miatt -, a közmunkával megkeresett pénz pedig nem elegendő, hogy javítson a szegénységben élők körülményein.
ezt egy évben kétszer kapják Erzsébet-utalvány formájában az érintettek. Összegét úgy számolják ki, hogy a havi öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát nem haladhatja meg.
"Egyelőre az látszik, hogy ezeknek a gyermekeknek a száma csökken" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Arra a riporteri felvetésre, hogy a civil jelentés szerint a válság óta évről évre növekszik a szegénységben élő gyermekek száma, Langerné Victor Katalin úgy reflektált: "nagyon sok adatot összemosunk egymással. Ezért kell ragaszkodni ahhoz, ami egészen biztos adatokon alapul: ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részelők száma. Itt tényleg azokról van szó, akikről tudjuk, hogy a család anyagi szegénységben él".
Elismerte, hogy az érintett félmillió család is nagyon sok. Ám szerinte azt kell megvizsgálni, kik azok, akiken valóságosan lehet segíteni és milyen módon.
"Nem véletlen, hogy a kormány 30 milliárd forintot fog szánni 2015-től arra, hogy az ilyen családban felnövő, 0-3 éves korú gyermekek is már ellátásban részesüljenek" - hangsúlyozta Langerné Victor Katalin.
Hanganyag: Király István Dániel