A rendszerváltozás után 1990-ben a főpolgármestert a 88 tagú Fővárosi Közgyűlés választotta meg. Öt párt is megnevezett főpolgármester-jelöltet, az SZDSZ Demszky Gábort, az MDF Barsiné Pataky Etelkát, a Fidesz Ungár Klárát, a kisgazdák Rácz Sándort, a szociáldemokraták pedig Borbély Endrét.
A kerületi delegáltak nagy része az SZDSZ és a Fidesz megállapodásai alapján e két pártból került ki, így együtt biztos többséggel rendelkeztek a testületben. A két párt a főpolgármester személyéről is megegyezett, így a közgyűlés Demszky Gábort választotta Budapest 1945 utáni első főpolgármesterévé.
1994-től kezdve a főváros választópolgárai közvetlenül választják a főpolgármestert. Ebben az évben Demszky Gábor magabiztosan, 215 ezer 374 szavazatot gyűjtve győzött Latorczai János, a Fidesz, a KDNP és az MDF közös jelöltje mögött, aki 168 ezer 731 voksot kapott, a harmadik az MSZP jelöltje, Baráth Etele lett 155 ezer 365 szavazattal.
1998-ban ismét Demszky Gábort választották főpolgármesternek. Az SZDSZ-es politikus növelte szavazati számát, 373 ezer 969-en voksoltak rá, a második újra Latorczai János lett, aki 250 ezer 335 szavazatot szerzett.
Négy évvel később, 2002-ben újra a szabad demokrata Demszky Gábor lett a városvezető. Ezúttal már kevesebb vokssal, 348 ezer 534 szavazattal lett első, ezúttal a MOB akkori elnöke, későbbi köztársasági elnök, Schmitt Pál lett a második, a sportdiplomatát 267 ezer 563 fővárosi választották.
A rendszerváltozás óta 2006-ban volt a legszorosabb a főpolgármesteri székért folyó küzdelem. Ekkor már Tarlós István volt Demszky Gábor fő kihívója. Az SZDSZ-es politikus az ötödik ciklusát kezdhette a város élén, miután 362 ezer 289-re növelte voksai számát, a Fidesz által jelölt korábbi óbudai polgármester 349 ezer 412 vokssal alig lemaradva végzett a második helyen a liberális városvezető mögött.
2010-ben Demszky Gábor már nem indult az önkormányzati választáson. A két fő esélyes a Fideszes Tarlós István és a szocialista Horváth Csaba volt. Tarlós Istvánnak ezúttal már 321 ezer 908 szavazat is elég volt ahhoz, hogy elnyerje a főpolgármesteri tisztséget, Horváth Csaba jelentősen lemaradva 177 ezer 783 vokssal végzett a második helyen.
Az idei önkormányzati választáson Tarlós István már csak 290 ezer 675 voksot kapott, de ez is elég volt a főpolgármesteri szék megtartásához, hiszen fő kihívója, a második Bokros Lajos - akit a baloldali ellenzéki pártok többsége támogatott - 213 ezer 550 szavazatot szerzett. A harmadik a jobbikos Stadut Gábor lett 42 ezer 093, a negyedik az LMP-s Csárdi Antal lett 33 ezer 689 szavazattal, az ötödik helyen pedig az MLP jelöltje Bodnár Zoltán zárt 12 ezer 461 vokssal.
Az adatokból jól látszik, hogy a főpolgármesteri címet az ideinél kevesebb szavazattal csak 1994-ben lehetett elnyerni. Akkor Demszky Gábor 215 ezer 374 szavazatot ért el az első közvetlen főpolgármester-választáson.
Hanganyag: Szabó Gergõ