Egy szavazókör kivételével valamennyi rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak vasárnapi választásán - közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap reggel az MTI-vel.
Pálffy Ilona elmondta: Győr-Moson-Sopron megyében, Potyondon az éjszaka feltörték a szavazókör épületének az ajtaját, de nem vittek el semmit, még nem voltak kiszállítva a szavazólapok sem. Abban a szavazókörben még nem kezdődött meg a voksolás. Az ország 3177 településén a többi csaknem 13,5 ezer szavazókörben azonban biztosítva vannak a szavazás feltételei, az első választópolgárok leadhatták a szavazatukat.
Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között csaknem 8,2 millió választó dönthet arról az ország mintegy 10 300 szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban. A választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának Magyarországon élő, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhatnak.
Reggel hét óráig a szavazásra jogosultak 1 egész 6 század százaléka, azaz 86 ezer 632 szavazó voksolt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán - közölte a Nemzeti Választási Iroda. A fővárosban a szavazók 65 század százaléka, 9 ezer 109 választópolgár adta le szavazatát a voksolás első órájában. A megyék közül a részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb. A nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1 egész 12 század százaléka voksolt 7 óráig, négy évvel ezelőtt pedig 99 század százaléka. A Nemzeti Választási Iroda a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.
Lehúzzák a szavazólapról a "kiesett", azaz visszalépő, vagy elhunyt, esetleg választójogát elvesztő jelölteket. A szavazólapokat nyomtató cég a voksolás előtti hetedik napig tudta "lekövetni" a visszalépéseket, azaz azok esetében, akik október 5-éig léptek vissza, a nyomda még új szavazólapot tudott nyomtatni. Az utolsó héten visszalépő jelöltek esetében viszont már csak arra van lehetőség, hogy az ő nevüket a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján húzza le a szavazólapról. Idén csaknem négyszáz jelölt lépett vissza.
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi szám igazolása után lehet. Kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet voksolni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár nyilváníthat véleményt, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. Az önkormányzati választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai is szavazhatnak.
Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz. Ha valaki nem tud olvasni, testi fogyatékosság vagy egyéb ok akadályozza a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár vagy a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét. Szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - a szavazatszámláló bizottság elmagyarázza a szavazás módját is. A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár péntek délutánig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 97-en kértek Braille-sablont a voksoláshoz, nekik összesen 235 féle sablont kellett készíteni.
Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap. Az önkormányzati és nemzetiségi választáson a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük. Előre nem lehet érvényesíteni a szavazólapot, csak a választópolgár jelenlétében, miután a bizottság ellenőrizte a voksoló személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben. Egy borítékot is átadnak, ebbe kell majd tenni a kitöltött szavazólapokat.
Az önkormányzati választáson lehetőség van arra, hogy a választó ne a lakóhelyén, hanem bejelentett tartózkodási helyén voksolhasson, ám ennek feltétele, hogy a tartózkodási helyet június 23. előtt kellett létesítenie. Az átjelentkezési kérelmeket ma 16 óráig lehet benyújtani, ezt eddig több mint 15 ezren tették meg. Négy éve 7500-an jelentkeztek - az akkori szóhasználattal - igazolással szavazásra, a nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson pedig körülbelül 3500-an.
A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, két vagy három szavazólapon szavazhatnak.
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak azok a választópolgárok, akik nem megyei jogú városban élnek: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők a korábbi választásokon négy szavazólapot kaptak, idén azonban már nem közvetlenül választják a Fővárosi Közgyűlés tagjait, így három szavazólapot kapnak: ők a képviselő-testület és a polgármester mellett a főpolgármester személyére szavazhatnak.
A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot.
Vasárnap 22,5 millió szavazólapon voksolhatnak a választópolgárok. A szavazólapok közül sokat egyedi nyomdai eszközökkel kellett olyan méretűre alakítani, hogy a jelöltek neve jól olvashatóan szerepeljenek rajtuk, ugyanakkor a választópolgárok be tudjanak menni a nagyobb ívekkel a fülkébe és leadhassák szavazatukat. A szavazólapok túlnyomó többsége A4 méretű, a legnagyobb A2 méretű. Ahol 25-nél több jelölt indul, két hasábban szerepelnek a jelöltek. A nemzetiségi szavazólapokat zöld színben nyomtatják a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében.
Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhetnek a mozgásukban korlátozottak a választókerületében lévő szavazatszámláló bizottságtól. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel vasárnap.
A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek.
A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint öt főpolgármester-jelölt és 8054 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 44 077-en indulnak települési önkormányzati jelöltként, 7139-en települési kompenzációs listán.
A 385 megyei közgyűlési mandátumért 2087-en indulnak 107 listán. Az önkormányzati választásra 290 jelölőszervezetet és 13 nemzetiségi jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, a nemzetiségi voksolásra 147-et.
Jelölt hiányában nem lehet polgármester-választást tartani a Zala megyei Valkonyán, a Vas megyei Daraboshegyen és Tanakajdon, valamint a Tolna megyei Aparhanton. Elmarad a képviselő-testületi választás a Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani. Ezeken a helyeken négy hónapon belül időközi választást kell tartani, addig a jelenlegi polgármester látja el a városvezetői feladatokat. Két olyan település is van, a Baranya megyei Kishajmás és a Vas megyei Tanakajd, ahol - megfelelő számú jelölt hiányában - a képviselő-testületi választás marad el. A nemzetiségi választások közül 569 marad el települési szinten, továbbá nem lehet megtartani négy területi szintű, azaz megyei választást sem.
A helyi képviselő-testület megválasztása ezernél kevesebb lakost számláló településeken egyfordulós, egyéni listás rendszerben történik, a választópolgárnak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület. A tízezernél több lakosú településeken egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek mandátumot a képviselők. A választók csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. A kompenzációs listás mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok arányában osztják szét a jelölőszervezetek között.
A 19 megyei közgyűlés tagjait a választók listán választják.
A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésnek a főpolgármesteren kívül tagja lesz a 23 kerületben megválasztott polgármester, további kilenc mandátumot a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztanak szét a listák között.
Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják - idén első alkalommal egyszerre - a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2148 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 60 megyei és 13 országos választás is lesz, de a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok csak a kijelölt szavazókörökben voksolhatnak. A nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma több mint 241 ezer, közülük 13 ezren indulnak jelöltként. Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít. A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 26-áig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt 241 ezren tették meg. A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást. A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi - három vagy négy - jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.
A vasárnapi adatok szerint 569 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
Ha a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok a nemzetiségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat. Valamennyi nemzetiségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján. A voksoláshoz nemzetiségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek. A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kellett elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kellett feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan vették, hogy nemcsak a "szavazólap" megnevezést, hanem a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is feltüntették a nemzetiség nyelvén.
A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar is, így a szavazólap csak magyar nyelvű. A szavazólapokat nemcsak a települési, hanem a területi (megyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kellett elkészíteni. A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.
Emlékkártyát kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok az első választók, akik a májusi európai parlamenti választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.
A bankkártya méretű plasztiklap - amelyet a szavazás napján vehetnek át a szavazóhelyiségben - 41 ezer fiatal számára készült el.
A sárga kártya egyik oldalán "Emlékül az első választónak" és az "Önkormányzati választás 2014" felirat szerepel Magyarország térképével, a megyehatárokkal, valamint a megyék és a főváros címerével.
Az emlékkártya hátlapján két idézetet helyeztek el, az egyik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből származik: "Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát". A másik idézet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából való: "...a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik."
Hanganyag: Herczeg Zsolt