"Azonnali vizsgálatot rendeltem el, tucatnyi hallgatóval beszéltem, részben a gólyatábor szervezőivel, vezetőivel és azon felsőbb évesekkel, akik tudhattak az esetről, mert az áldozat tájékoztatta őket" - hangsúlyozta az ELTE jogi karának dékánja. Király Miklós hozzátette: "ezek alapján gyorsan lehetett azonosítani a szereplőket, és megtettem a rendőrségen a büntető feljelentést. A rendőrség elrendelte a nyomozást, másrészt fegyelmi eljárást indítottam a tábor szervezői ellen, akiknek tudniuk kellett arról, hogy mi történt, hiszen egy hallgatót haza is küldtek a gólyatáborból. Fegyelmi eljárást összesen hat ember ellen indítottam, ennek kimenetele a fegyelmi bizottság döntésén múlik, a legsúlyosabb szankció a hallgatók elbocsájtása lehet."
"Idő előtti lenne azt mondani, hogy pontosan tudjuk, ki az elkövető, hiszen folyik a nyomozás, de a meghallgatások során a hallgatók egyértelműen egy joghallgatót jelöltek meg, így a vélhető elkövető személyével tisztában vagyunk" - jelentette ki Király Miklós. Hozzátette: "vele is beszéltem. Ennek részleteiről a nyomozás érdekében nem beszélhetek, de elismerte: ott volt a gólyatáborban, járhatott abban a szobában, ahol a vélhető cselekmény történt, de annak egészét tagadta." Az ELTE jogi karának dékánja azt mondta: "még az egyetemre jár."
Király Miklós hangsúlyozta: az áldozat, bár ebben a félévben nem aktív, de még szintén hallgatója az egyetemnek. Hozzátette: "úgy tudom, a féléves vizsgakötelezettségeinek sikeresen eleget tett. Ugyan erősen gondolkodott, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, de ilyen jellegű kérés ezidáig nem érkezett a kar illetékes osztályára." Mint a dékán elmondta: "egy vezető beosztású kolléganőm találkozott vele, úgy gondoltuk, szerencsésebb, ha egy hölgy beszélget vele egy semleges helyszínen. Õ ekkor megerősítette azt, amit az Indexnek nyilatkozott."
Az ELTE jogi karának dékánja úgy fogalmazott: "a gólyatáborok szervezése évek, évtizedek óta mindig is a hallgatói önkormányzatok kezében volt, a kari vezetés annyit érzékelt a táborok működéséből, hogy minden évben tartottak - és ez egy jó eleme volt a gólyatábornak - egy "Jogász csúcsot", ahol ott volt a dékán, néhány helyettese, fiatal oktatók, a hivatásrendek képviselői: vezető bírák, ügyvédek, és közösen szóltunk arról, mit jelent a jogi karra járni, mit jelent a jogászi hivatás." Király Miklós kijelentette: "nekünk semmilyen hatáskörünk nem volt a gólyatáborok szervezésében. Ez egy szörnyű eset, ugyanakkor nem hiszem, hogy előbbre vinné az ügyet az én lemondásom. Gyors cselekvésre, erős tettekre van szükség. A kar vezetése az elmúlt napokban bizonyította, hogy kész teljes mértékben feltárni, hogy mi történt és a legmesszebb menőkig levonni a következtetéseket."
"A kari vezetés és személy szerint én abban vagyunk érdekeltek, hogy minden ilyen vagy hasonló ügyre fény derüljön" - hangsúlyozta a dékán. Mint mondta: "az egyetem létrehoz egy anonim felületet, ahol bárki bejelentést tehet az őt ért esetleges erőszakos cselekményről, amíg pedig ez létrejön, van egy e-mail cím - nehallgass@ajk.elte.hu - amelyet egyetlen kolléganőnk lát csak, és ahova akár névtelenül is lehet írni."
Király Miklós elmondta: a karon a hallgatók és a fiatal oktatók Együtt az erőszak ellen névvel mozgalmat indítottak, az ehhez csatlakozók egy szalagot viselnek az erőszakos cselekmények áldozatai melletti együttérzésük és támogatásuk kifejezéseként. Hozzátette: "azt tapasztalom, hogy sajnos nem kizárólag az ELTE-t érintő jelenségről van szó, az elmúlt napokban számos szülő keresett meg, akinek a gyereke más egyetemen tanul, és ők is hasonló megpróbáltatásokról számoltak be."
A dékán úgy fogalmazott: "tekintettel arra, hogy az egyetemen túlmutató jelenségről van szó, sok dolog újragondolására is szükség van, például a hallgatói önkormányzatok működésének újraszabályozására." Hozzátette: "nagy bizalmat kaptak, de úgy tűnik, hogy ezzel nem tudtak megfelelően élni. Természetesen a hallgatói érdekeket képviselni kell, de a hallgatói önkormányzat nem lehet többé "állam az államban".
Hanganyag: Kálló Izabella