Mára a magyar külpolitika fókuszában a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a gazdasági érdekek fokozott képviseletének kell állnia - hangsúlyozta a 2014-es Külképviselet-vezetői Értekezleten tartott előadásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.
"Új külpiaci lehetőségeket kell szerezni, magyarul növelni kell az exportot, új munkahely-teremtő beruházásokat kell vonzani, magyarul minél több vállalatot kell meggyőzni arról, hogy a legjobb befektetési hely ma közel s távol Magyarország, harmadik pedig, hogy elő kell segíteni a magyar vállalatok külpiaci sikereit, magyarul el kell érni, hogy minél több külföldi tenderen a magyar induló sikerrel vehessen részt."
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a keleti nyitás politikája nem azt jelenti, hogy Magyarország elhanyagolná nyugati kereskedelmi partnereit, csupán azt, hogy a nyugati irányú forgalom növelésénél is nagyobb mértékben akarja erősíteni keleti irányú kereskedelmét.
"Tehát a keleti nyitás az pontosan azzal a korábbi hibával kíván leszámolni, hogy a magyar külgazdasági gondolkodás az túlságosan egy lábon áll. Magyarul a keleti nyitással két lábra akarjuk állítani a magyar külgazdaságot és nem átállítani egy másik lábra."
Szijjártó Péter kiemelte a Nemzeti Befektetési Ügynökség létrehozását és azt, hogy az Eximbank még az eddiginél is bátrabb exportfejlesztési és -finanszírozási tevékenységet folytathat. Továbbá a miniszter-helyettes aláhúzta, hogy a tárca megerősíti a Magyar Nemzeti Kereskedőzáz Zrt-t és a meglévő 16 mellé további 15 kereskedőházat nyitnak idén, sőt új nagykövetségeket is létrehoznak.
"Úgy döntött a kormány, hogy három új nagykövetséget hoz létre: Mongóliában, Ecuadorban és Malajziában."
Miután Szijjártó Péter elégedetlenségének adott hangot, hogy a Nigériai nagykövetség csak fél év alatt nyílt meg, kitért arra is, hogy 6 főkonzulátust is megnyit ebben az évben a tárca. A miniszter-helyettes azt is közölte, hogy a jövőben minden külképviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé.
Hanganyag: Sigmond Árpád