Merkel védelmébe vette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit is.
Észtország, Lettország és Litvánia - amelyek jelentős orosz ajkú kisebbséggel rendelkeznek - növekvő aggodalommal figyelik az ukrajnai konfliktust, attól tartva, hogy Moszkva az ő térségüket is megpróbálhatja destabilizálni. A három ország ezért a NATO-alapokmány ötödik, a kollektív védelemre vonatkozó cikkének megerősítését kérte.
"Hangsúlyozni szeretném, hogy a NATO alapokmányának ötödik (...) cikke nem csak papíron létezik, az olyasvalami, amit ilyen bizonytalan helyzetben tartalommal is meg kell tölteni" - mondta Merkel a lett fővárosban folytatott tárgyalásai után.
Kijelentése kapcsán a Reuters felidézte, hogy a hét végén a NATO európai erőinek főparancsnoka is kijelentette: a szövetségnek fel kell készülnie arra, hogy katonailag kezelje, ha Oroszország megpróbálná felségjelzés nélküli katonáit átdobni valamely NATO-tagországba.
Laimdota Straujuma lett miniszterelnökkel közös sajtóértekezletén Merkel közölte, hogy a német légierő gépei augusztus 20-tól őrjáratozni fognak Lettországban. "De ezt további gyakorlatokkal és manőverekkel is ki kell egészítenünk, hogy gyorsan és tétovázás nélkül reagálhassunk" - mondta. "Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a balti államokban meg legyen az infrastruktúránk egy gyors reagáláshoz."
A német kancellár hozzátette, hogy ezt a kérdést a NATO vezetői is meg fogják vitatni szeptember 4-5-i cardiffi csúcstalálkozójukon, és reménye szerint egységes álláspontot alakítanak majd ki.
A lett kormányfő a sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak az ukrajnai eseményekbe való beavatkozása "alapvetően megváltoztatta a biztonsági környezetet Európában". "Megszűnt a bizalom. Mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez, és világos választ kell adnunk" - mondta.
Merkel kijelentette, hogy teljességgel megérti Lettország és a másik két balti állam, valamint Lengyelország aggodalmait. Mindazonáltal elutasította azt az igényüket, hogy a NATO állandó támaszpontokat létesítsen a térségben.
"Nem csak egy NATO alapokmányunk van, de egy NATO-Oroszország partnerségi megállapodásunk is, amelyet ebben a pillanatban nem szeretnék átírni" - mondta a kancellár. Ugyanakkor megerősítette, hogy mindent, amit az adott keretek között lehetséges, meg fognak tenni.
Merkel védelmébe vette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit is. "Azért szükségesek, hogy megmutassák elveink komolyságát" - mondta. Bár ezek Lettországot és Németországot is negatívan érintik, "sokkal súlyosabb is lehet annak a következménye, ha az ember semmit sem tesz" - hangsúlyozta.