A. Áron Gergely pénteken a Margit-híd budai hídfőjénél lévő villamosmegállóban megrúgott egy idő nőt, aki a sínek közé esett és az érkező Combino halálra gázolta. A férfit az utasok fogták le, a rendőrök őrizetbe vették, azóta már előzetes letartóztatásba került. Kihallgatásán arra hivatkozott, véletlenül rúgta meg az áldozatot. A tragédia után kiderült, hogy a negyvenegy éves A. Áron Gergely egy jól szituált, budai család két nyelven beszélő, jogi egyetemre járó tagjából lett mentálisan sérült, börtönviselt, alkoholista hajléktalan, aki gyógyszereket szed, gyakran viselkedik zavartan, illetve agresszíven az utcán. Egy nappal előtte engedték ki a Szent János Kórház Pszichiátriai Osztályáról, pedig a kirendelt védő, Vill Ildikó szerint nem volt beszámítható. A kórház belső vizsgálatot indított, a rendőrség emberölés miatt nyomoz.
Az eset miatt újra fellángolt a vita az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásáról. A Lipótként ismert intézményt a Gyurcsány-kormány számolta fel 2007-ben. Sokba került a bezárása, de újranyitása is drága lenne, Gaszner Péter orvosprofesszor szerint két futballstadion árába kerülne az újbóli működtetés. Az azóta is üresen álló intézmény korábbi osztályvezető főorvosa szerint erre mihamarabb szükség lenne.
"Az OPNI bezárása katasztrofális következményekkel járt. Ezt még az előző kormányzat záratta be, teljesen érthetetlen módon. Azt a pénzt, amit a Lipót felújításra és ütőképesebbé tételre kellett volna fordítani, már régen elköltötték őrzésre, fűnyírásra, fakivágásra. Sok elmebeteg, súlyos skizofrén, depressziós beteg lett öngyilkos, vált teljesen hontalanná" - mondta Gaszner Péter orvosprofesszor, az OPNI korábbi osztályvezető főorvosa.
"Hatalmas összegbe kerülne az újranyitása, hiszen nemcsak az épületet kell felújítani, hanem a teljes berendezést, az ágyaktól kezdve a röntgen készülékekig mindent. Ez Európa egyik kutatási központja is volt, ez megfizethetetlen összeg, illetve mondjuk: két stadion árából kijönne" - jelentette ki az orvosprofesszor.
"TB-finanszírozás és osztály is lenne ezeknek a betegeknek a kezelésére, hiszen nagy részüket nem kell kórházban kezelni, a lelki betegségek eredményesebben, gyorsabban gyógyulnak családi környezetben, a nagy probléma az, hogy nincs elég pszichiáter. Nagyon sok, főleg fiatal szakember ment külföldre, hogy anyagilag és erkölcsileg megtalálja a számítását, akik pedig itt maradtak, már nem tudják kellőképpen ellátni a pszichiátriai betegeket. A skizofrén, tudathasadásos elmezavar a lakosság majdnem egy százalékát érinti, ez elég nagy szám, foglalkozni kellene velük" - hangsúlyozta Gaszner Péter.
A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, Molnár Károly a hvg.hu-nak ugyanakkor azt mondta, kár felhozni az OPNI bezárását az eset miatt, mert más intézetekben van elég hely. A baj szerinte az, hogy nem tudják jogilag kötelezni a betegeket a kezeléseken való részvételre és a járóbeteg-ellátásnak nincs elég kapacitása.
A Lipót bezárása óta érezhetően több súlyos skizofrén, paranoid, függő és különböző személyiségzavarban szenvedő ember kerül be a hajléktalan-ellátásba - mondta Alagi Szilárdot, a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának vezetője is.
"A mi intézményünk elsősorban idősödő, valamilyen krónikus problémával rendelkező hajléktalan embereknek nyújt segítségét. A betegeink között mentálisan sérült emberek is találhatók. Az intézményünkben az ellátottak számára napi háromszori étkezést és teljes gyógyszerellátást biztosítunk, ami mentális beteg esetén a pszichiátriai osztályon beállított gyógyszeres terápia folytatását jelenti. A törvényi meghatározás szerint egy évig maradhatnak nálunk, de ebbe beleszámít az egészségügyi állapotuk és a szociális rehabilitációjuk stádiuma is. Az esetek nagy részében súlyos krónikus betegséggel érkeznek hozzánk, ez nehezíti a rehabilitációjukat, amelyet fokoz az életkoruk is. Az intézményünkbe a Máltai Szeretetszolgálat hálózatán keresztül jutnak az elsősorban utcán élő, rossz egészségi állapotban lévő, de kórházi ápolást nem igénylő rászorulók. Valamelyest megnőtt a mentális betegségben szenvedők általunk ellátott emberek száma, viszont mivel kórházból vagy valamilyen ellátásból kerülnek hozzánk, ezért alapvetően is magasabb ezeknek az ügyfeleknek a száma egy átlagos ellátó intézményhez képest" - mondta Alagi Szilárd.
Hanganyag: Gál Ildikó és Herczeg Zsolt