GfK-Hungaria néven iroda nyílt Budapesten

Infostart
2014. augusztus 1. 13:13
1989. augusztus 1. kedd: GfK-Hungaria néven irodát nyitott Budapesten a nürnbergi székhelyű GfK cég bécsi érdekeltsége. Varsóban a szocializmus előtti múlt átértékelésének és a tabuk megszüntetésének újabb jeleként felavatták az 1944-es felkelés emlékművét.

"Jobb ma egy vitatható koncepció, mint semmilyen; viszont hiba lenne csupán rövid távú elgondolásokkal a közvélemény elé lépni" Ezekkel a szavakkal ajánlotta az újságírók figyelmébe a Fővárosi Tanács elgondolásait Budapest hosszútávú lakásgazdálkodási tervéről Rikli Erzsébet, a lakáspolitikai főosztály vezetője. Az elképzelés legfontosabb eleme, hogy az ezredfordulóig felvázolja a ma kilátástalan helyzetben lévő fiatal családalapítók, lakással nem rendelkező rétegek esélyeit, és tíz éves távlatban megoldást ígér számukra.


A soproni határőrkerület szakaszán július 30-án, vasárnap az esti órákban három tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgár, budapesti lakos tiltott határátlépést követett el és Ausztriába szökött. A román állampolgárokat az osztrák határőrök másnap átadták az illetékes magyar hatóságnak, és az visszairányította őket budapesti lakóhelyükre.


GfK-Hungaria néven irodát nyitott Budapesten a nürnbergi székhelyű GfK cég bécsi érdekeltsége. A budapesti iroda szolgáltatásai a piackutatásra, marketing tevékenységre és a közvélemény-kutatásra terjednek ki. Az első nagyszabású felmérésük a gyógyszerkutatást érinti. Felmérést készítenek egyebek mellett a vallásosság mértékének alakulásáról is.


Varsóban a szocializmus előtti múlt átértékelésének és a tabuk megszüntetésének újabb jeleként felavatták az 1944-es felkelés emlékművét. A felkelést a hivatalos Lengyelország szövetségesi és ideológiai megfontolásokból évtizedeken át elítélte, illetve nem merte pozitívan értékelni. Az emlékművet Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök avatta fel, majd Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása felszentelte. A lengyel sajtó sürgeti az igazság feltárását arról, hogy miért nem kapott a lázadás segítséget a benyomuló szovjet csapatoktól. Az egyik elképzelés szerint a szovjetek nem akarták támogatni a lengyel függetlenséget, helyette inkább a Visztula keleti partján gyorsan létrehozott szovjetbarát kormányt részesítették előnyben. A németek kegyetlenül leverték a felkelést: 200 ezer lengyel halt meg, 800 ezer embert elhurcoltak, Varsót pedig a földdel tették egyenlővé.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást