Idén áprilisban a felnőtt lakosság 39 százaléka tartotta magát annak, vagyis vallotta azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek többsége az arabokat és a románokat utasítja el leginkább, de a magyarok a pirézeket sem szeretik - annak ellenére, hogy ők valójában nem is léteznek.
A megkérdezettek 10 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a válaszadók 51 százaléka) mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
A Tárki által 1992 óta készített felmérés alapján az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés után 1996 és 2001 között ingadozott, majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett meglehetősen stabil volt. Két éve viszont a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya.
Nem tudja a 39 százalékos idegellenesség okait a Tárki munkatársa. Sík Endre szociológus elmondta, hogy bár a románok befogadásával szembeni ellenérzés a négy évvel ezelőtti 63-ról 70 százalékra emelkedett, alapvetően csökken a különböző népcsoportok elutasítottsága.
Sík Endre szerint vizsgálatukból az derült ki, hogy nem is az idegellenesség a fő mozgatórugó, hanem az általános gyanakvás. A magyarok leginkább a másságot nem szeretik.
A magyarok a pirézeket sem szeretik, bár az elmúlt 7 évben kezdenek velük megbékélni. Míg 2007-ben 68, idén már csak 60 százalékuk utasította el őket. Ez mindenképpen kedvező, ugyanis a pirézek nem léteznek - mondta a Tárki munkatársa.